Essünk neki, mint a patonaiak a krumpriszedésnek

avagy fogjunk hozzá, lássunk munkához



Most ismét egy nagy kő esett le a szívemről. Megint megvalósítottam egy régi álmom, ami nagy megelégedéssel tölt el. Nem tudom Te hogy van vele, de én mindig is szerettem dolgozni, tenni-venni.

Imádok létrehozni, alkotni valamit maradandót. Élvezem az olyan tevékenységet, aminek értelmét látom, amivel magamnak és/vagy másoknak örömet szerezhetek. Inspirál, ha valaminek kézzel fogható eredménye is van. Ha valamibe belekezdek, azt szeretem véghez vinni. Szeretem az alkotás minden fázisát a tervezéstől, a megvalósításon át a beteljesedésig. Úgy is fogalmazhatnék, hogy szeretk  úton lenni.  Jó érzéssel tölt el, ha valamit sikerült megcsinálnom, befejeznem. Mások dicsérete pedig csak hab a tortán.


Mázas mozaik: Registran tér, Szamarkand - Üzbegisztán


Miért is kezdtem mozaik készítésbe?
Most az életem egy olyan szakaszába értem, ami a lenyugvásról, elgondolkodásról, tervezgetésről szól. A spirituális elmélyedést nagyon jó kiegészítik a fizikai tevékenységek. Rengeteg dolog érdekelt eddig is, sok mindent szívesen kipróbáltam volna, de a kreatív tevékenységek valahogy mindig háttérbe szorultak.  Amikor dönteni, rangsorolni kellett, hogy mit csináljak, hova menjek, akkor ezek egyre hátrébb és hátrébb kerültek a sorban. Persze meg volt ehhez a megfelelő ideám is. "Majd, ha nyugdíjas leszek lesz rá időm." "Majd akkor összevágom az utazási videókat, majd nyugdíjasként kreatívkodom."

Bár a nyugdíjaskor még messze van, most van időm, hogy az eddig elmaradt tevékenységek egy részét bepótoljam, a hobbijaimmal is foglalkozzam. Ennek leginkább a szüleim örülnek, mert hát a zajjal, kosszal járó munkákhoz még sem lehet egy panellakásban nekiállni. Sokkal ideálisabb hely erre egy családi ház szépen gondozott, virágokkal, zöld növényekkel teli udvara. Ráadásul a szüleimnél nyugodtan alkothatok, semmire sincs gondom, minden gondolatomat lesik, kiszolgálnak.

Utazásaim során mindig nagy csodálattal néztem a több száz, több ezer éves mozaikokat. Régi vágam volt, hogy egyszer én is készítsek legalább egy ilyen mozaik képet. Tudatosan készültem is erre, a tenger parti nyaralásoknál nem tudtam otthagyni a parton talált színes kövecskéket, csempe darabkákat. Tudtam, hogy egy ilyen képhez sok cserépre lesz szükség, így amikor a konyhában egy színes kis tányér, csésze áldozatul esett az ügyetlenségemnek, akkor azokat rendre félre tettem. A pincében várakoztak arra, hogy egyszer legyen időm és neki álljak a nagy műnek.

De mi is az a mozaik?

A mozaik kicsi méretű színes üveg-, kő- vagy kavicsdarabokból összeállított kép. Speciális változata a kis apró fadarabokból összeálló kép, de annak külön elnevezése van, azt intarziának hívjuk.


A mozaikkészítés művészete kb. 5000 évvel ezelőtt Mezopotámiában alakult ki. Egyértelműen az építészethez kötődik. A Biblia is említést teszt fehér márvánnyal és porfírral (magmás, félig kistályos kőzet) kirakott padlóról Eszter történetében.. Az ókori Egyiptomban is alkalmazták a mozaiktechnikát, bár ebből igen kevés maradt fenn és jelentősége is kisebb, mint az egyéb technikáknak.

Kr. e . III. században már a görögök is használták. Az első mozaikok fehér és fekete márványból készültek és paloták padlózatának díszítésére szolgáltak. Később elterjedt a színes kövek használata. A rómaiak felfedezték, hogy a színezett üvegek alkalmazásával még színesebb, varázslatosabb kompozíciók állíthatók össze. Az üveget azonban nem lehetett padlómozaikként használni, így alakult ki a fali mozaik, amik már fürdők, templomok mennyezetének és oldalfalának díszítésére is szolgáltak.

A mozaikművészet a fénykorát a bizánci korban élte. Ókeresztény és bizánci művészet elsősorban templomok falán alkalmazta. Jellegzetes díszítőmotivumok a keresztény szimbolika jelképei voltak. Úgy, mint Krisztus nevének kezdőbetűi, a bárány, a hal, a galamb, a szőlő, az olajág.

Az arabok a bizánciaktól lesték el a technikát és tovább fejlesztve mázas csempékén alkalmazták tovább épületek külső felületeinek díszítésére is. Jó példa erre a Portugáliában azulejo néven elterjedt díszítési forma. A szecesszió ismét felfedezte magának és a modern művészetben is találkozhatunk vele.


És akkor néhány kép, ami alapján beleszerettem a mozaiktechnikába.

Ciprus - Troodos Kolostor - falikép



Mozaik: Troodos Kolostor - Ciprus

Ciprus - Paphos - a kezdetekből, még fekete-fehér


Fekete-fehér mozaik: Paphos - Ciprus

 Ciprus - Paphos - pár évszazaddal később


Színes mozaik: Papthos - Ciprus


Olaszország - Ravenna - 6. század

Mozaik: Ravenna - Olaszország


Németország - Berlin - Pergamon múzeum


Mozaik: Pergamon Múzeum - Berlin


Jordánia  - Madaba

Mozaik: Madaba - Jordánia


Libanon - Büblosz

Mozaik: Büblosz - Libanon

Üzbegisztán - Buhara

Mázas mozaik: Buhara - Üzbegisztán


Portugália - Lisszabon



Azulejo: Lisszabon - Portugália



Nem volt egyszeri kiválogatni a kedvenc képeket. Annak ellenére sem, hogy csak a digitális képek közül válogattam. Úgy érzem az új technikával felszerelkezve vissza kell még mennem pár látványosságot megörökíteni.

Ezek mellé nem is merem betenni az általam készített mozaikkép fotóját. Azt inkább meghagyom legközlebbre.

Itt megnézheted, hogy készítettem életem első mozaik képét.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hamar hamvas, késő kedves - 10 + 1 környezetvédő ötlet a fenyőfa helyettesítésére

Minő a mag, olyan a gyümölcse - Adventi koszorú alap készítése házilag

Vár az Őszi Kertészeti Napok 2016