Nem lesz abból kovács, kinek nem kell a kalapács - Hurrá Olimpia!

avagy gyakorlás nélkül semmit sem lehet elsajátítani

Hurrá! A héten indul a Londoni Olimpia!
Ez már a 30. lesz a sorban és London már harmadik alkalommal ad otthont a sportolók nagyszerű seregszemléjének. Nagy sport rajongó vagyok, így kénytelen vagyok az eredeti iránytól eltérni. A virágokat kicist mellőzöm most és 3 hétig az olimpiai témával foglalkozom.


Valami megmagyarázhatatlan oknál fogva régóta vonzanak az olimpiák. Az olimpia a sportesemények királynője. Minden sportoló álma, hogy legalább egyszer megmérettesse magát a legnagyobbak között, a legrangosabb versenyen. Vannak akik nem csak résztvenni szeretnének a játékokon. Ők elmerik hinni azt, hogy a játékok hősei lehetnek, nekik szólhat a himnusz. Mernek nagyot álmodni. Hajlandók évekig keményen küzdeni is azért, hogy egyszer a dobogó tetején állhassanak. Nagyszerű eszme, hatalmas, sportszerű küzdelem, kihívás, össszefogás, életre szóló élmények.

Persze az olimpia sem csupa napsütés. Vannak csalódások, balszerencsék, sérülések. Aztán vannak a politikai problémák is. A bojkottokról, túsz drámákról,  terrortámadásokról, fenyegetésekről nem kívánok szót ejteni.

Hajrá Magyarok!


Kézilabda meccsen Pekingben

A mai olimpiák egy ókori nemes küzdelem  felelevenítéséből jöttek létre. Az első ókori olimpiai játékokat i.e 776-ben tartották a görögországi Olümpiában Zeusz tiszteletére. A játékokon csak férfiak vehettek részt és mindenki meztelenül versenyzett. A győztesek olajágból font koszorút kaptak. Az olajág a béke és a remény jelképe volt. Az ókori játékok töretlen népszerűséggel közel 11 évszázadon keresztül 4 évente megrendezésre került egészen i. sz 393-ig. Ekkor ugyanis Nagy Theodosius császár a kereszténység megszilárdítása érdekében betiltotta ezt a pogány hagyományt.

 Az ókori játékok felélesztésének gondolata Görögországban fogalmazódott meg először. Már 1859-ben  megrendezték az első újkori, az ókori olimpiákra emlékeztető játékokat. Igazi áttörés 1894-ben történt, amikor is a Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményzésére létrejött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Ezzel az olimpia szervezetté vált és 1896-ban Athénban megrendezték az első újkori olimpiát.

Az első újkori olimpián szintén csak férfiak vehettek részt. A versenyek 9 sportágban zajlottak, 250 versenyző résztvételével. Köztük magyarok is voltak, 6 sportágban 7 sportoló képviseltette hazánkat. Igen eredményesen, hisz az éremtáblázaton a 6. helyen végeztek.

A magyar sport első és második olimpia győzelme Hajós Alfréd nevéhez fűződik.  A versenyeket áprilisban rendezték, így 11 fokos tengervízben kellett megküzdeni a habokkal a dicsőségért. Hajós Alfréd először 100 méteren bizonyított vízből indulva, majd az 1200 méteres gyorsúszásban szerezte meg a győzelmet. Ez utóbbi számot úgy rendezték, hogy a versenyzők egy hajóról ugrottak a vízbe és úsztak ki a partra. Érdekesség, hogy nem aranyérmet, hanem ezüstérmet kapott az elsőségért, mert ekkor még ez járt a győztesnek. Mi lett volna, ha a 400 méteres táv rajtját nem kési le a sűrű program miatt?



Hajós Alfréd nem csak kitűnő sportoló és sportvezető volt. Építészként is jeleskedett. 1924-ben Lauber Dezsővel készített stadionterve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken Párizsban, úgy, hogy az aranyérmet nem ítélték oda. Nevéhez fűződik pl. a budapesti Hajós Alfréd Uszoda és a debreceni Arany Bika szálló megtervezése is.


Arany Bika Szálló Karácsonyi kivilágításban Debrecenben


Minden tiszteletem a sportolóké, akik kemény, fáradságos munkával kiharcolják az olimpiai résztvételt. Fájdalmat, izomlázat félretéve napról napra erőt vesznek magukon, hogy gyakoroljanak, fejlesszék, túlszárnyalják magukat. Nem riadnak vissza a hajnali felkelésektől, nem veszi kedvűket a kudarc.

Küzdenek rendületlenül, hogy a legfontosabb fellépésűkön az olimpián a legjobb formájukat hozva bizonyítsanak. Bizonyítsanak nekünk szurkólóknak, szeretteiknek, az országnak, a világnak, de leginkább saját maguknak. Nyugod szívvel, büszkén fejezheti be a versengést, aki tudja minden tőle telhetőt megtett, kihozta magából a legtöbbet.  Ha mindenzt úgy sikerül elérni, hogy a vetélytársakat is sikerül maga mögé utasítani, az már csak hab a tortán.

Ma már nem csak nemes küzdelem az olimpia, hanem nagy üzlet is a rendező országnak, a Tv társaságoknak. Minden rendező város igyekszik egyedivé tenni a játékokat. Kabalafigurákat, különböző ajándék tárgyakat készítenek. A régen csak egy kabalafigura helyett mostanában inkább 2 vagy még több készül. Pekingben például 5 volt, az 5 karika színeiben. A szokásos, sapka, póló, toll ajándék tárgyak mellett megjelentek az emlékérmek is. Mint mindennek, az ajándéktárgyak megjelenési formájának is csak a képzelet ad határt.



Érme kollekció kabala figurákkal Pekingből, alsó sorban a pekingi jelképekkel, amik a FUWA gyűjtőnevet viselték

Kívánom mindannyiunknak, hogy sok örömünk legyen a mostani olimpiában is. Sikerkovácsoknak és szurkolóknak egyaránt.

 
Apropó kovács!

Az Egri Megyeházának bejárata a magyar kovácsművesség ékköve. A Fazola Henrik által készített szőlőfürtös, címeres kapu Eger város és hazánk egyik büszkesége.

Teljes valójában

Aprólékosan megmunkált zárrész



Úgy érzem erre az olimpiai témára még vissza kell térni párszor!


Azért itt se maradjunk virágok nélkül. A pekingi olimpia kerékpáros versenyeinek helyszínére ezzel a csodálatos kompozícióval készültek a helyi virágkötők.

Virágkompozíció a Pekingi olimpián


Nagy álmom, hogy egy hasonló alkotásnak én is részese lehessek. Mint semmit, ezt az álmomat sem adom fel. Talán majd ez is valóra válik. Talán épp akkor, amikor Budapesten is lesz olimpia.


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hamar hamvas, késő kedves - 10 + 1 környezetvédő ötlet a fenyőfa helyettesítésére

Minő a mag, olyan a gyümölcse - Adventi koszorú alap készítése házilag

Vár az Őszi Kertészeti Napok 2016