Nem lesz abból kovács, kinek... - Sydney 1

avagy gyakorlás nélkül semmit sem lehet elsajátítani

Sikerkovácsok folyt.

A XXVII. Nyári olimpiát Sydney rendezhette meg 2000-ben. Sydney. Hát igen. Álmaim városa. Valami megmagyarázhatatlan oknál fogva mágnesként vonz. Különösen igaz ez azóta, hogy 2000-ben eljuthattam az olimpiára.


Sydney 2000 emblémája

Ausztrália természeti kincsei, szépsége filmeken szemlélve is lenyűgöző. A földrésznyi ország nevét hallva a szokásos klisék mindenkinek rögtön leugranak. Az ország közepén található, az őslakosok szentként tisztelt hegye az  Urulu. A világ legnagyobb ilyen jellegű képződménye, a Nagy korallzátony. A sehol máshol nem található, az eukaliptusztól mindig kába és alvó koalák. A világ legmagasabbra növő növényei, az eukaliptuszok, amik akár a 150 méter magasságot is elérhetik.  

Hogy jutottam el az Olimpiára?
Az egész egy kész tündérmese. Egész más idők jártak akkoriban. A rendszerváltás mámorában a válság szóról legfeljebb csak az 1929 és 1933 közötti világválság jutott mindenkinek az eszébe. Az intenzív fejlődések közepette el sem  tudtuk képzelni, - vagy egyszerűen csak nem akartunk erre gondolni, - hogy ennek egyszer vége lesz.

Nem csak magánemberként élhettünk nagyobb lábon. A nagy cégek is jobban elengedhették magukat.  A tisztességes fizetésen túl volt lehetőségük jutalmazni is a dolgozóikat. Volt szerencsém egy olyan cégnél dolgozni ebben az időben, aki ezt meg is tette. Keményen, napi 10-12 órában dolgoztunk, de láttuk értelmét, megbecsülték a munkánkat.  A tesóm szintén itt dolgozott és hatalmas szerencsével tizenegyed magával nyert egy utazást a sydney-i olimpiára.


A boldog 12 - balról a negyedik a tesóm

A tesóm szárnyalt a boldogságtól, de nem nagyon volt kedve egyedül utazni. Engem győzködnie sem kellett, hogy kísérjem el álmaim városába. Eljutni Sydney-be, főleg az olimpia idején! Hatalmas, kihagyhatatlan lehetőség. Az égiek is megsegítettek. Az előző évi munkám elismeréseként nagyobb összegű jutalomban részesültem. Nem volt kérdés, hogy mire költöm.

Ezután csak olyan fontos dolgokon kellett törni a fejünket, hogy az olimpia első hetében vagy a másodikban szeretnénk-e utazni. A versenynaptárt tanulmányozva ez sem lett kérdés. A kedvenc sportágaink döntői főleg az olimpia második hetére estek. Mindenképp szerettünk volna vizilabda, kézilabda, kajak-kenu és öttusa versenyre eljutni.

Na és persze izgatottan kellett várni az indulás napját, amihez kb. 8 hónap volt még hátra. Ezt az időt kemény munkával és felkészüléssel töltöttük. Természetesen minden egyes olimpiához kapcsolódó hírre felkaptuk a fejünket, gyűjtöttük az információkat, az újságcikkeket.

Figyeltük a fáklya útját.

Olimpia láng útja


Minden olimpiával kapcsolatos írásra, tárgyra felfigyeltünk, mindent észrevettünk.

Győrben járva örültünk, hogy már csak alig több, mint 3 hónapot kell várni a csodára

Az olimpia első hetét a Tv előtt izgultuk végig. Nagy várakozással néztük az esményeket, a csodálatos helyszíneket. Még ekkor is hihetetlennek tűnt, hogy pár nap múlva mi is ott fogunk szurkolni. 

Reméltük, hogy nagyszerű utazás lesz, de aztán a város és az olimpiai hangulata minden képzeletünket felülmúlta. De erről majd később.


Sikerkovácsok folytatás itt.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hamar hamvas, késő kedves - 10 + 1 környezetvédő ötlet a fenyőfa helyettesítésére

Minő a mag, olyan a gyümölcse - Adventi koszorú alap készítése házilag

Vár az Őszi Kertészeti Napok 2016