Nem lesz abból kovács, kinek... - Moszkva, Los Angeles

avagy gyakorlás nélkül semmit sem lehet elsajátítani

Sikerkovácsok folyt.


A sportokhoz és az olimpiákhoz fűzűdő vonzalmam elég régre nyúlik vissza. A családban nem volt igazán hagyománya a sportesemények nézésének, űzésének pedig plána nem. Az első olimpia, aminek eseményeit nyomon követtem, a csonka moszkvai volt. Otthon éppen a házat festették a szüleim. Az egyetlen TV-t a festés miatt a nappaliból ideiglenes kiköltöztettük a folyosóra. A tesómmal bennünket a nagy rumli egyáltalán nem zavart, éjjel-nappal a Tv előtt ülve figyeltük az olimpiai eseményeket. Bár abban az időben közel sem volt annyi adásidő, mint manapság. Jól jött egy kis rádiós rásegítés is.

Az 1980-ban, Moszkvában (akkor még Szovjetunió ) rendezett XXII. Nyári olimpiai játékokon csupán 81 nemzet sportolói vettek részt, 65 ország versenyzői távol maradtak az olimpiától. Az Egyesült Államok nyomására több nyugati állam is bojkottálta az olimpiát a Szovjetunió Afganisztáni bevonulása miatt.




Moszkvai embléma


Sportolóinkat nem zavarta meg a különleges helyzet. A csonka olimpián is ki tettek magukért, hősiesen küzdve 7 aranyérmet zsebeltek be.

Sajna aranyérem helyett csak egy emlékéremmel szolgálhatok Moszkvából

Egy évvel később a főiskoláról 1 hónapos építőtáborba utaztam a Szovjetunióba. Az egy hónapból két hét kemény munka volt, vasútat építettünk. Nemzetközi volt a tábor orosz, NDK-s, csehszlovák és lengyel fiatalokkal dolgoztunk, építettük a szocializmust. Bocs, ezt már megint el kellett volna hallgatnom. Magyarok csak 9-en voltunk, én voltam az egyedüli lány. A fiúk nagyon kíméletesek voltak velem, ők cipelték a nehéz vasúti talpfákat, én pedig csak a kisebb méretű alátéteket. Még most is emlékszem, hogy Pládklátkának hívták ezeket az alátéteket.

A 2 hét fáradtságos munka után 2 hét utazgatás következett Szergejjel, aki velünk egy idős orosz főiskolás volt. Leningrád (ma Szentpétervár),  Petrodvorec (ma Peterhof), Riga, Tallin, Moszkva hatalmas élmény volt. Főleg úgy, hogy ekkor voltam életemben először külföldön.

Moszkvában a Vörös tér, a Lenin Mauzóleum, a Bálsoj Színház, a Tretyakov Képtár, a Gum és a többi látnivaló mellett kihagyhatatlan volt az olimpiai stadion is. Erről az egy hónapról is bőven lenne mit mesélni, de most maradjunk az olimpiánál.

Ekkor vettem meg életem első fényképező gépét kb. egy fél farmer nadrág áráért. Nagyon büszke voltam, hogy hozzájutottam a legmodernebb Zenit géphez. A fiúk tanácsára diára fényképeztem. Aztán itthon csak egy részükről csináltattam papírképet. Persze már ezek is nagyon megkoptak.

Igazán jó dolgom volt a 9 fiú társaságában


A gép még mindig meg van. Ha érdekel írj nyugodtan. Az árben biztos megegyezünk és ajándékba adom hozzá az eredeti orosz nyelvű leírást. :)

Moszkvában összesen 32 érmet szereztek sportolóink, 7 arany, 10 ezüst és 15 bronzérem került a gyűjteménybe.


A következő olimpiát 1984-ben Los Angeles rendezhette meg. Válaszul a moszkvai bojkottra, a szocialista tömbbe tartozó, és a velük szoros gazdasági kapcsolatban lévő országok sportolói nem vehettek részt a játékokon. A sorból egyedül Románia lógott ki. A szovjet nyomás ellenére a román sportolók elutazhattak a versenyekre. A Moszkvaihoz képest jóval népesebb volt az olimpia, közel hétezer sportoló küzdött a játékokon  140 nemzetet képviselve.




Los Angeles emblémája

A bojkott miatt a Tv közvetítések is elmaradtak, de még az olimpia előtt megjelent egy magyar emlékérem.


Los Angelesi emlékérem



Los Angelesi emlékérem


Szomorú, hogy sportolók százai éveken át lelkesen készültek a nagy megmérettetésre, aztán a politika egy pillanat alatt mindent rombadöntött.

Szerencse, hogy Pekinggel kapcsolatban fel sem merült semmi hasonló.



Ez azért elég mutatósra sikerült Pekingben


Sikerkovácsok folytatás itt.