Sírásnak is van ideje - Mindenszentek

avagy nem helyes az, ha valaki átadja magát a bánatának, gyászának és nem keres vigasztalást


Az október 31-i Halloween ünnep után a november a csend és az emlékezés hónapja. A szeretteinkre való visszaemlékezéssel kezdődik. Majd szép lassan a hónap végére a természet is nyugalmi állapotba kerül. Kitűnő alkalom ez a időszak szép nyári emlékek felidézésére, fényképek rendezgetésére.

November hónapot szokás Szent András havának, Őszutó havának sőt a székelyeknél Enyészet havának is nevezni. Az asztrológiában a Skorpió és Nyilas időszaka. A hónap neve a rómaiaktól maradt ránk, a kilencedik (novem) szóból eredve. A római naptár ugyanis márciussal indította az évet.


Őszi színekben pompázó csokor

Mi is az a Mindenszentek, mióta ünnepeljük? 


Mindenszentek vagy Mindszent egy egyházi ünnep, amit november 1-én az egyházi kalendáriumból kimaradt megdicsőültek tiszteletére tartanak. A keresztény országokban ezen és az ezt követő napon azon szentekről emlékezünk meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. Egyes források már a középkorban említést tesznek az ünnep a mai Magyarország területén lévő létezéséről. Általánossá azonban csak a barokk korban, XVII. században vált. Több településünk nevében is találkozhatunk a Mindszent szóval.

Az ünnep az elhunyt szeretteinkre való megemlékezés jegyében telik. Több százezren keresik fel az ország sírkertjeit, temetőit, hogy mécsest  vagy gyertyát gyújtsanak elhunyt szeretteik síremlékénél.



Élő virágból készített koszorú


Mindenszentek napját a november 1-jén csak a  9. század óta ünnepli meg a római Egyház. Angolszáz területen már a 8. században is közünnep volt. A keltáknál november 1. volt az év kezdete. A termények betakarítása után halotti áldozatot hoztak az elhunytak tiszteletére.
 
A halandók próbáltak az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyákat gyújtottak,  hogy a fázós lelkek ezek fényénél melegséget találjanak. A gyertyák fénye segítette továbbá a sírból kiszabadult lelkeket, hogy visszataláljanak sírjaikba. A sírokat is rendbehozták, virágokkal díszítették, hogy az elhunytaknak legyen kedvük visszavonulni otthonaikba. Szláv népeknél még élelmet is helyeztek a sírokba, hogy a hívek semmiben sem szenvedjenek hiányt. A harangszó a szellemek siránkozását hivatott elfojtani.

A népi babonák szerint, ha Mindenszentekkor esik a hó, az márciusig nem olvad el. Ha eső áztatja a földeket, akkor enyhe tél várható. Száraz, napos időre vonatkozóan nem találtam utalást.

A hiedelmek szerint ezen a héten nem szabad a földeken munkálkodni, mert azzal megzavartjuk a halottak nyugalmát. Aki bízik még a jó időben nyugodtan halassza a kertészkedést későbbre, aki viszont nem az vessen magára, ha a földtúrással magára haragítja a szellemeket. Szóltam előre!

Szárazvirágokból készített koszorú
Halottak napjáról itt olvashatsz.

Itt Európai és itt Európán túli temetkezési szokásokról itt írtam.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hamar hamvas, késő kedves - 10 + 1 környezetvédő ötlet a fenyőfa helyettesítésére

Minő a mag, olyan a gyümölcse - Adventi koszorú alap készítése házilag

Vár az Őszi Kertészeti Napok 2016