Lencse, borsó, kása, mind isten áldása - Szilveszteri magyar szokások


avagy az egyszerű ételeket sem szabad lebecsülni, meg kell enni, a lencsét, a borsót és a kását is 

Közeleg az évvége, ismét egy nehéz évet tudhatunk magunk mögött. De volt-e mostanában könnyű évünk? Ne is törödjünk a múlttal, nézzünk előre, újabb csodák, remények, sikerek várnak ránk. Elsőként mindjárt itt a mágikus Szilveszter éjszaka.

Magyar hagyományok szerint a szilveszter és az új év első napjának szokásai összefonódnak. Az évvégi babonák, szokások, hagyományok célja az, hogy a következõ évre egészséget, szerencsét, boldogságot és bőséget varázsoljanak.




December 31-e, az év utolsó napja  I. (Szent) Szilveszter pápa tiszteletére kapta a Szilveszter nevet. Szilveszter a hírnevét nem is annyira saját magának, mint római birodalom akkori uralkodójának, Nagy Konstantin császárnak köszönheti.  Nagy Konstantin többek között felhagyott a keresztények üldözésével, intézkedései az egyházat egyenesen az állam első intézményévé emelték. Ez volt a kereszténység történetének első nagy fordulópontja.

Az óév-búcsúztatás, az új év kezdete minden népnél szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár. Különösen fontos szerepet kap a zajkeltés, amelynek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól.

Régi magyar népszokás a téltemetés: óévet jelképező szalmabáb földbe temetése vagy vízbe hajítása. A bő termést biztosító, gonoszűző szokások közé tartoztak a lármás, álarcos felvonulások, kántálások.

Egy középkori babona szerint ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk semmiben sem hiányt szenvedni. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Az országban többfelé sütöttek rétest, hogy a gazdagságot ezzel nyújtsák hosszúra. Sok háznál mandulaszemet főztek a lencsefőzelékbe. Ha a mandulát megtalálta az eladó sorban lévő leány, akkor a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.

Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Tilos volt mosni, teregetni, varrni, fonni, bármiféle házi munkát végezni. A babona szerint a szabály megszegése a család egy tagjának halálát hozhatja. Kora reggel friss vízben mosakodott az, aki egészséges akart maradni. Sőt aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, az "„elvitte az aranyvizet" és egész évben szerencsét remélhetett.• Ezen a napon nem volt szabad orvost hívni, mert úgy tartották, hogy akkor az egész év betegséggel telik.


Napjainkban  is népszerűek a szilveszteri és újévi szerencse-jelképek: a kéményseprő, négylevelű lóhere és a patkó, az ételek közül pedig a lencse és a malac.

Ennyi négylevelű csak szerncsét hozhat


Mit ehetünk, hogy szerencsések legyünk az új esztendőben? 

Tilos baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket. A hallal jobb óvatosnak lenni. A folyó menti településeken úgy tartották, hogy "ahány pikkely, annyi pénz", tehát szerencsét hoz. Azokon a vidékeken viszont, ahol folyó híján nem tudtak halhoz jutni, úgy vélték, hogy a hallal elúszik a szerencse is.

•Disznóhús az igazán jó választás, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sült malac fogyasztása boldog, bőséges esztendőt ígér. A rántott húst azonban jobb mellőzni, mert szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat.



Sült malac


Újév napján elmaradhatatlan étel a lencse. Már a Bibliai is említést tesz a lencséről: az éhes Ézsaiás egy tál lencséért adta el elsőszülöttségi jogát. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyes vidékeken a kölesnek és a rizsnek is hasonló bőséghozó hatást tulajdonítottak.



Régen a szilvesztert bővedestnek hívták, hisz ezen az estén majdnem mindenki bővelkedett az ételekben. Mindenki megpróbálta biztosítani erre a napra a legfinomabb falatokat, a bőséget. Éjfélkor korhelylevest kell kanalazni, ami jót tesz az italoktól szenvedő gyomornak. Népszerű ital a gőzölgő krampampuli. Az ízén túl az égő rum, az olvadó cukor és a fűszerek csodálatos illata, a kék láng sejtelmes fénye garancia a megfelelő hangulatra.


A szilveszter éjszakájához sokféle népi hiedelem kötődik. A szilveszterkor fájó fog arra figyelmeztet, hogy az óévben elmulasztott dolgokat nem szabad az újévben tovább halasztani. Egy babona szerint, ha az eladó sorban lévő lány szilveszter éjszakáján egy darab pirított kenyeret tesz a hóna alá, megálmodja, leendő urának a nevét.

Az éjféli pezsgőbontásnál is érdemes pár praktikát kipróbálni. Ha az egymástól távol lévő szerelmesek egy kis pezsgőt öntenek a földre miközben egymásra gondolnak, már meg is tették az első lépést ahhoz, hogy  egész évben együtt maradjanak. A földre öntött pezsgő azt is jelenti, hogy egész évben „dőlni fog a lé”, vagyis az újévben jó anyagiakra számíthatunk.

A szilveszter éjjelén született csecsemő az újjászületést szimbolizálja. Ez a mítosz a régi görögöktől származik, akik e napon ünnepelték Dionüszoszt, a bor istenét. Az ünnepségeken egy kosárban tartott csecsemő szimbolizálta a termékenységet, az újjászületést.

Ide kattintva meg tudhatod, hogy milyen babonákban hisznek és hogy várják az új évet a világ különböző országaiban.

Öltözködési tanácsokat itt találsz a szilveszteri bulihoz.


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hamar hamvas, késő kedves - 10 + 1 környezetvédő ötlet a fenyőfa helyettesítésére

Minő a mag, olyan a gyümölcse - Adventi koszorú alap készítése házilag

Vár az Őszi Kertészeti Napok 2016