avagy csodálatosan szerencsés, minden sikerül neki, amihez hozzáfog
Április 14-e a könyvtárosok világnapja. Szerintem még érdemes továbbra is József Attilánál maradni, hisz van még pár verse a növényekről. József Attiláról, mint a legtöbb művészről nem volt elmondható, hogy szerencsés vagy sikeres lett volna röpke 32 évében. De épp a hányatott sorsa, a korai árvasága, a sok nincstelenség és szűkölködés tette olyan nagy művésszé. A sors fintora, hogy az Ő munkásságát is csak halála után ismerték el igazán.
József Attila: Szeretném, ha vadalmafa lennék
Szeretném, ha vadalmafa lennék!
Terebélyes vadalmafa;
S hogy testemből jóllakhatna
Minden éhező kis gyermek
Árnyaimmal betakarva.
Szeretném, ha vadalmafa lennék
S minden egyes árva gyermek,
Ha keserű könnye pereg,
Felkeresné s könnyeivel
Öntözné meg a tövemet.
Szeretném, ha vadalmafa lennék,
Mi ha majd egykor kiszárad
És a tél apó kivágat,
Lángjaival felszárítná
Könnyeit a bús árváknak.
S ha csakugyan vadalmafa lennék,
Volna öröm a földön és
Sehol semmi bú, szenvedés
S a mosolygó fejeket nem
Bántaná az elköltözés.
 |
| Vadalma virág |