Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május, 2013

Napfényt nem rejthetni véka alá - Füle Lajos: Fényjáték

Kép
avagy ami igazán értékes, az előbb-utóbb ismertté válik

Egyik kedvenc virágomnak a napraforgónak már a neve is elárulja, hogy jelképrendszere a naphoz kapcsolódik. Arany színe, sugaras szirmai és az a tulajdonsága, hogy növekedés közben a napfelé fordul, mind ezt erősítik.

Perzsiában a napistennek, Mirthásznak volt a jelképe. 
A keresztényeknél a Isten szeretetét és a jámbor lelket, az imát és a szerzetesi engedelmességet szimbolizálja. 
Kínában hosszú életet jelent, az előkelőség elterjedt szimbóluma és varázserőt is tulajdonítanak neki.



Füle Lajos: Fényjáték

A napraforgók nem egymásra néznek,
egész valójuk feltárják a fénynek,
mert fényre vágynak és a fényből élnek.

Nem a virág, a fény tehát a lényeg,
a napraforgók nem egymásra néznek.
De jó,hogy tőlük tanulni lehet még!
Elnézem őket, én is így szeretnék...


A napraforgónak van negatívként értelmezett jelentése is. A növekedési időszakban nap felé fordulása miatt elvakultságot, megbízhatatlanságot is szimbolizálhat.

Várja, mint isten a jótét lelket - Pünkösd 3

Kép
avagy nagyon vár valakit

A Pünkösd egy egész hetes ünnep, annak ellenére, hogy mi csak a vasárnapot és a hétfőt ünnepeljük. Ma Arany János egy versével és bazsarózsákkal, más néven pünkösdi rózsákkal köszöntöm az ünnepet.




A Pünkösd eredetéről, szokásairól itt olvashatsz.




Itt pedig egy Pünkösdi királyválasztáshoz kapcsolódó népdalt találsz.


Arany János : Ünneprontók
(részlet)
Zendűl, kondul szent harangszó, Csengve, búgva messze hangzó: „Imára! imára!” Jámbor népe a kis helynek Halkan lépve gyűlnek, mennek Imára, imára. Szép piros a pünkösd reggel, Mintha tűzzel, Szentlélekkel
Menny-föld tele volna; E napot fent s lent megűlik. E nap oly ragyogva nyílik; Mint hajnali rózsa. 


Várja, mint isten a jótét lelket - Pünkösd 2

Kép
avagy nagyon vár valakit

Azt hiszem a Pünkösd, mint az első igazi tavaszi ünnep megérdemel még egy bejegyzést.


A Pünkösi eredetéről itt már olvashattál.

Mára a Pünkösdi királyválasztához kötődő népdalt hoztam.






Hess Páva (részlet) Hess páva, hess páva, Királyné pávája! Ha én páva volnék, Jó reggel felkelnék.



Jó reggel felkelnék, Folyóvízre mennék, Folyóvizet innék, Gyöngyharmatot szednék.




Szárnyam csattogtatnám, Szép tollam hullatnám, Szép leány felszedné, Kalapjába tenné.



Előfordul, hogy a páva nem akar fotóra kerülni, ezért inkább hátat fordít. A legnagyobb örömömre!



A következő bejegyzés Arany János vers részletével köszönti a Pünkösdöt.

Várja, mint isten a jótét lelket - Pünkösd 1

Kép
avagy nagyon vár valakit

A Húsvét utáni 7. vasárnapon ünnepli a keresztény egyház a Pünkösdöt, a Szentlélek eljövetelét. Ezt a napot a szeretet kiáramlásának is nevezik. Ezen a napon áradt ki a Szentlélek Jézus tanítványaira az apostolokra.

A magyar Pünkösd szó a görög pentékoszté, azaz ötvenedik szóból ered, utalva arra, hogy a Húsvét utáni 50. napon ünnepeljük. Hivatalosan csak a vasárnapot és a hétfőt ünnepeljük, ezért kevesen tudják, hogy akárcsak a Húsvét, a Pünkösd is egész hetes ünnep.  Az ünnep hosszúságára utal az is, hogy májust a pünkösd havának is nevezik.


A Pünkösdhöz kötődő hagyományok a tavaszköszöntéséről szóltak. A régi szokások a XIX. századig fennmaradtak, annak ellenére hogy a XVI. századi egyházi zsinatok többször is megtiltották például a pünkösdi király választást és a vigasságokat, így a táncokat is. 

A pünkösdi király-választás már a kora középkorban ismert volt hazánkban. A királyt legtöbbször valamilyen verseny keretében választották meg. A pünkösdi királyság…

Olyan idő van, mint a túrós mácsik - Szabó Lőrinc: Májusi éjszaka

Kép
avagy szép, holdvilágos éjjel van
mácsik = metélt

Szabó Lőrinc: Májusi éjszaka

Késő volt, mentem haza, lelkem
az elmult nappal küszködött,mentem, mogorván, kimerülve,
a kertek és villák között,
nem is én mentem, csak a lábam
vitt a fekete fák alatt,
két lábam, két hű állatom, mely
magától tudja az utat.

S egyszerre a májusi éjben
valami hullám megcsapott:
illatok szálltak láthatatlan,
sűrű és nehéz illatok,
a lélegző, édes sötétben
szinte párolgott a világ
és tengerként áradt felém az
orgona, jázmin és akác.

Láthatatlan kertek mélyéből
tengerként áradtak felém,
nagy, puha szárnyuk alig lebbent
és letelepedtek körém,
a meglepetés örömével
lengették tele utamat
s minden gondot kifújt fejemből
ez a szép, könnyű pillanat.

S mintha élt volna, minden illat
külön megszólalt és mesélt,
ittam a virágok beszédét,
a test nélkül szerelmes éjt;
a rácson kísértetfehéren
áthajolt hozzám egy bokor
s úgy töltött csordultig a lelke,
mint szomjú palackot a bor.

És részegen és imbolyogva
indultam nagylassan…

Szabad, mint a madár - Madarak és fák napja

Kép
avagy semmi sem köti, teljesen szabad


Több, mint 100 éve május 10-én a Madarak és fák napját ünnepeljük. A főleg iskolások körében megtartott rendezvények a természetszeretet, a természetvédelem iránti elkötelezettség jegyében telnek. 1902-ben Párizsban az európai országok képviselői még csak a hasznos szárnyasok védelmének érdekében emelték fel szavukat. 1906 óta azonban az ünnep nem csak a madarak védelmére terjed ki, hanem a természet ünnepévé vált. Később a természetvédelmi törvénybe is bekerült.
Az emberek már ősidők óta különös vonzalmat éreznek a madarak és fák iránt. A természeti népeknél a virág, fa, madár szimbólumok természetesen adták magukat.

A madarakat elsősorban az éghez, az isteni szférához tartozónak tartják, az égi lélek szimbólumai. A magyar mondakörben a kereszténység előtti időkben a táltosok, sámánok lelke is madár képében szállt a túlvilágra, hogy megjövendölje a sorsot, megküzdjön a rosszindulatú szellemekkel. A honfoglaló magyarok totemállata is egy madár v…

Nem fogy el a csodám - Czigány György: Hirtelen csokor

Kép
avagy nem győzök csodálkozni rajta




Czigány György: Hirtelen csokor

fűszagú csöndbe takarózva
ibolya lesi ébred-e a rózsa
egy árvácska vakon tekintget
csupa fehéret hord lány-hálóinget
éjszakai mákvirág tábor
és mímel lepkerajt e mámor
sziromszoknya mintáin ékezet
díszei közt krizantém nézeget
józan és magányos maga az ének
körül a gombvirágok nevetgélnek
pillantása árnyas lila
titkaival csábít petúnia
méz bódulatból szegfű ébred
hajnalka nyújtja félszeg
kelyhét hajnali égnek
mikorra minden göröngy forró
áll mezítlen a napraforgó
merev muskátli a semmibe bámul
pilla mennyországon futóbab ámul
a katángkóró föl se néz az égre
csak tétlen ácsorog kiváncsi kékje
mert hazája ez útszél tája
itt érinti egy lány bokája

Az édesanya kötője mindent betakar - Anyák napja

Kép
avagy nincs olyan hibája a gyermeknek, amit az édesanya ne tudna mentegetni, megbocsátani
Talán egyetlen ünnepünk az Anyák napja, amit társadalmi és felekezeti hovatartozás nélkül mindenki elfogad, megünnepel. Már a kis óvodások, az iskolások is tudják, ha május első vasárnapja, akkor Anyák napja. Sokan úgy tartják, hogy elterjedése a virág-, és ajándékárusoknak köszönhető. Van benne némi igazság. Bár szerintem az Édesanyákat, Nagymamák, Dédmamákat ünnepelni nem csak vásárolt ajándékokkal, virágokkal lehet. Sőt! Nagyobb örömet szerezhetünk egy saját készítésű aprócska tárggyal, verssel, saját készítésű rajzzal, varrott szívecskével, stb. Egy apró tárgy - amit aztán évek, évtizedek múlva is elő lehet venni, amikor már az a gyermek felnőtt - csodákra képes. Erőt ad a nehéz helyzetekben, megszépíti a szürke hétköznapokat, nosztalgiára késztet vagy éppen megmosolyogtat.



Honnan ered és mióta ünnepeljük az Anyák napját?

A napfény nem volna oly kellemes, ha a sötét éjszaka fel nem váltaná - Geothe: Májusi dal

Kép
avagy csak akkor tudjuk igazán értékelni a jót, ha a rosszat is megtapasztaltuk

Johann Wolfgang Goethe: Májusi dal

A nagy természet
Miként ragyog.
A nap mi fényt vet!
Mily illatok!

Föld, ág rakodtan
Szines virággal,
Minden bokorban
Ezer madárdal.

Ezer kiáltás
Visszhangra vár:
„Ó, föld, ó áldás,
Ó, napsugár!”

Dsida Jenő fordítása