avagy nincs olyan hibája a gyermeknek, amit az édesanya ne tudna mentegetni, megbocsátani
Talán egyetlen ünnepünk az Anyák napja, amit társadalmi és felekezeti hovatartozás nélkül mindenki elfogad, megünnepel. Már a kis óvodások, az iskolások is tudják, ha május első vasárnapja, akkor Anyák napja. Sokan úgy tartják, hogy elterjedése a virág-, és ajándékárusoknak köszönhető. Van benne némi igazság. Bár szerintem az Édesanyákat, Nagymamák, Dédmamákat ünnepelni nem csak vásárolt ajándékokkal, virágokkal lehet. Sőt! Nagyobb örömet szerezhetünk egy saját készítésű aprócska tárggyal, verssel, saját készítésű rajzzal, varrott szívecskével, stb. Egy apró tárgy - amit aztán évek, évtizedek múlva is elő lehet venni, amikor már az a gyermek felnőtt - csodákra képes. Erőt ad a nehéz helyzetekben, megszépíti a szürke hétköznapokat, nosztalgiára késztet vagy éppen megmosolyogtat.
 |
| Köszönet az Édesanyáknak! |
Honnan ered és mióta ünnepeljük az Anyák napját?
Az anyaságról, anyákról való megemlékezés az ókori görögökhöz köthető. Ők ünnepelték Rheát, az istenek
anyját. A középkorban aztán az anyaság Mária nevével, Jézus anyjával fonódott össze, így több helyen a Húsvétot követő negyedik vasárnapon ünnepelték az édesanyákat.
Az újkorban aztán Amerikában éledt újra az anyák köszöntése. Bostonban már 1872-ben megtartották. 1907-ben
a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé
nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt
édesanyja emlékére. Amerikában és legtöbb országban azóta is ezen a napon tartják az Anyák napját. Többek közt ekkor köszöntik az anyákat Ausztriában, Hollandiában, Csehországban, Szlovákiában, Németországban, Finnországban, Törökországban.
A sors különös fintora, hogy a kezdeményező Anna M. Jarvis 85 éves korában anélkül halt meg, hogy valaha is megtapasztalhatta volna az anyaság érzését. Idős korában, - amikor rájött arra, hogy sokan csak jó üzletnek tekintik és nem a meghitt megemlékezésről, szeretetről szól az ünnep - tüntetéseket, tiltakozásokat szervezett. Egyértelműen kinyilvánította, hogy megbánta, hogy elindította a kezdeményezést.
Magyarországon a Magyar Ifjúsági
Vöröskereszt kezdeményezésére 1925-ben szervezték az első megemlékezést. Velünk együtt május első vasárnapján
ünnepelnek még például Litvániában, Spanyolországban, Portugáliában, Romániában és a Dél-Afrikai Köztársaságban.
Akármikor is ünneplik, mindig az anyák fáradhatatlan, áldozatos munkájáról szól, amit nem lehet meghálálni, szavakkal kifejezni. Bár az is igaz, egy igazi ÉDESANYA nem is a háláért teszi a dolgát, nem vár viszonzást. Határtalan szeretete türelemmel, önzetlenséggel, megértéssel, megbocsátással párosul. Nekem igazi édesanyám van! Remélem még nagyon sokáig!
Fehér galamb szállt a házra,
Édesanyám, isten áldja!
Tudom is, hogy fáj a szíve,
De azér(t) csak isten véle!
Galamb száll a háztetőre,
Édesanyám, isten véle:
Köszönöm a nevelését,
Eddig való szívességét!
/Népköltés/
Köszönet az Édesanyáknak az Emberek együttes Mama című számával és tavaszi virágokkal!