Változik, mint a szivárvány - Ady Endre: A szivárvány halála

avagy nem tartós, múlékony

Az ősz beköszöntével egyre csak rövidülnek a napok. Az éltető napsugarakat már csak elvétve látjuk. Minden napsütéses percet újongva élünk meg. A napsütés mentes órákat célszerű egy kis emlékezéssel, egy kis vidám hangulat felidézésével feldobni. Egy kis fejlődő virág szemlélésével, egy nyarat idéző vers olvasásával vagy egy jó zene meghallgatásával mi magunk is megszínesíthetjük a napjainkat.  
 

Ady Endre: A szivárvány halála


Soha olyan ékes szivárványt:
Abroncsként fogta az Eget.
Soha olyan szent abroncsot még,
Olyan szélest, olyan ölelőt,
De, íme, esteledett.

Már unták is bámulni, nézni
Parasztok, barmok, madarak,
Szégyenkeztek szemek és öklök,
Hogy ellágyultak ott a mezőn
Egy rongy szivárvány alatt.

Kacsintgatott már csúfolódva
A vén Nap is temetkezőn.
Tetszett neki, hogy egy szivárvány,
Egy szín-csoda ámulást terem
Józan és trágyás mezőn.

Csak a szivárvány várt még mindig.
Folyton szebb lett, ahogy bukott,
Sírón nézett le a mezőre
S aztán beitták szent színeit
Távozó felhő-hugok.

A vén Nap leesett mosolygón,
Föllélegzett egész világ:
Nem valók az izzadt mezőkre
Efféle bolond és nagyszerű,
Szent, égi komédiák.
szivárvány

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hamar hamvas, késő kedves - 10 + 1 környezetvédő ötlet a fenyőfa helyettesítésére

Minő a mag, olyan a gyümölcse - Adventi koszorú alap készítése házilag

Vár az Őszi Kertészeti Napok 2016