Kinek neve eszemben, szíve, képe elmémben - Árpád-házi Szent Margit

avagy ha valakinek a nevére emlékszünk, akkor fel tudjuk  magunknak idézni az arcát, az egyéniségét is

Január 18-án két fontos nevet is találunk a naptárban. Az Arany Jánosnak köszönhetően elterjedt Piroska név már itt olvashattál. 

A másik pedig a XIII. században élt Árpád-házi Szent Margit. Ezen a napon a magyar szent halálára emlékszünk. A csupán 28 évet élt szent a ma legnagyobb és legnépszerűbb fővárosi szabadidős park, a Margitsziget domonkos kolostorában vesztette életét a 1270 január 18-án.

Margit atyja IV. Béla király volt, apja testvére pedig Árpád-házi Szent Erzsébet, akinek életéről itt olvashatsz. 

Míg Árpád-házi Szent Erzsébet nevéhez a rózsákat, Margithoz a liliomot társítjuk. Középkori ábrázolásokon gyakran liliommal a kezében ábrázolják, ami a szűziesség, a szentek jelképe. 


Árpád-házi Szent Margit liliommal
Forrás: Wikipedia


Már a születése is kalandos volt. Hat gyermek után, Margitot még a szíve alatt hordozta édesanyja, amikor a tatárok Batu kán vezetésével 1241-ben betörtek Magyarországra (Tatárjárás ugye ismerős?). Baku kánt IV. Béla serege nem tudta megállítani, így a muhi csata után a királyi család menekülni kényszerült dél felé, Dalmáciába. A születendő gyermeket a szülők végső elkeseredésükben az Istennek ajánlották Magyarországért. 

A királyi pár a tatársereg visszavonulása után megtartotta fogadalmát és a kislányt négy éves korában átadták a Veszprémben székelő domonkos nővéreknek. A domonkos rendieknél a vezeklés mindenekelőtt a szeretet önfeláldozó tetteiben, betegek gondozásában, bélpoklosok ápolásában nyilvánult meg.

A tatárjárás után IV. Béla, a 10 éves leánya részére egy új domonkos rendi apácakolostort építtetett Buda közelében a Duna egyik szigetén, amit akkor Nyulak szigetének hívtak, ma pedig Margitsziget néven ismerjük.

Domonkos kolostor romjai
Forrás: Múlt-kor

Margit 12 éves korában letette apácai fogadalmát, bizonyítva, hogy ő szabad akaratából és szívének teljes odaadásával szenteli életét az Úrnak. Kétszer is lett volna rá lehetősége, hogy Rómától felmentést kapjon a fogadalma alól. Két kérővel, a lengyel és a cseh királlyal is ellátogatott hozzá IV. Béla a kolostorba, de Ő mindkettőt visszautasította. A római feloldozást minden bizonnyal megkapták volna,  hiszen a kilátásba helyezett házasságok igen nagy politikai előnyökkel jártak volna.

Margitot alázatát, önzetlenségét mutatja életének alapszabálya:   
Istent szeretni,
magamat megvetni,
senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni.

Mint minden középkori szent nevéhez, Margitéhoz is fűződnek legendák. Naponta többször, időnként tövises vesszővel verte a testét, hogy vezekeljen. Gyakran jövendölt. Saját halála óráját is derűs arccal jósolta meg a nővéreknek. 1943-ban avatták szentté. 

Ma a Margitsziget a budapestiek és a turisták egyik legkedveltebb kiránduló helye. Szép fekvése, rendezett környezete, árnyas fái, a nyújtott szórakozási lehetőségek méltán teszik népszerűvé. Nyugalmat árasztó, békés hangulata több írónknak adott ihletet. Arany János itt írta az Őszikéket. Krúdy Gyula pedig élt is a XII. századi ferences rendi kolostor romjaira épült Nádor nyaralóban.


Margitsziget

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hamar hamvas, késő kedves - 10 + 1 környezetvédő ötlet a fenyőfa helyettesítésére

Minő a mag, olyan a gyümölcse - Adventi koszorú alap készítése házilag

Vár az Őszi Kertészeti Napok 2016