avagy egyetlen bíztató jel még korántsem jelenti azt, hogy valóban bekövetkezik az, amire várunk
Simai Mihály: Anyám csevegő kertje
Anyám csevegő kertje
köszön rám reggelente...
Szól a sárga peremizs:
- Kérlek, törődj velem is!
Gyúl a piros tulipán:
- Mint a szívem, légy vidám!
Kéken nevet a csenkesz:
- Mosollyal megmelengess!
Súg a fehér madárhúr:
- Beszélj hozzám madárul.
Hahó- kiált a hérics -,
tavaszhírt hozok én is!
Kacsingatnak a hunyorok:
- Legyen virágos humorod!
Ordibál a szamárkenyér:
- De nagyra vagy, szamár legény!
Károgja a varjúháj:
- Ügyelj, nehogy pórul járj!
Tátika némán tátogat:
- Ugye, megőrzöd titkomat?
...Anyám csevegő kertje
beleszürkül az estbe.
Sötétben csak az estikék
illatozzák szeretetét.
