Mentovics Éva: Elmesélem, hogy szeretlek


Mikor járni tanítottál, 
lehajoltál hozzám.
Azt súgtad, hogy: drága kincsem…

s megcsókoltad orcám.

Ölelgettél, cirógattál, 
ápoltad a lelkem.
Kedves szóval terelgettél
- bármi rosszat tettem.

Oly sok éjjel virrasztottál
kívánságom lesve.
Álmot hozó meséd nélkül 
sose múlt el este.

Beszédre is tanítottál -
szívesen mesélek.
Elmesélem e szép napon, 
hogy szeretlek téged.

Ahogyan a barna mackók 
szeretik a mézet,
Édes, drága jó Anyácskám 
úgy szeretlek téged.