Wass Albert: Ősz

Valahol már az ősz dalolgat, 
és hullanak a gesztenyék, 
vad szél-fiuk lombot karolnak, 
s kacagva hintik szerte-szét, 

valaki jár a szürkületben, 
s szívében őszi dal fakad, 
valaki búcsúval köszönti 
a messze-szálló darvakat, 

valaki áll a fenyves alján, 
s a szeme könnyel lesz tele... 
szél sír a park arany-avarján, 
s koppanva hull a gesztenye.