Nem tartottam nekik a gyertyát - Tiszavirágzás

avagy nem voltam ott, amikor egymáséi lettek, nem tanuskodhatok róla, hogy valóban szeretkeztek-e

Tényleg nem láttam, nem voltam ott az idén sem, de bizton állíthatom, hogy a nagy beteljesedés megtörtént. Három év múlva  Te is leellenőrizheted!

Nem tudod miről beszélek? Jöjjön egy kis segítség.

Szeged a Tisza híddal


Felismered kik vannak ezen a Szegeden készült képen?
Igen, ezek kérészek. Farkas Pál 1998-ban felállított műve a Tiszavirágzás szobra címet viseli.

Évek óta készülök, hogy megnézem a híres tiszavirágzást teljes valójában. Programtorlódás miatt ez az idén is elmarad. Azért leírom mit lehet még látni a hét végén is a Tisza felső szakaszán.

Mit is érdemes tudni a Tiszavirágzásról?

A tiszavirág (Polingenia longicauda) 8-12 centi hosszú rovar, ami a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe tartozik. Különleges násztáncukról és egy napig tartó életükről híresültek el. Nekik köszönhető a kérész életű kifejezésünk, amit a nagyon rövid ideig tartó eseményekre, jelenségekre használunk.


Kérész


A tiszavirágzás európai és világszinten is nagy jelentősséggel bír. Már az ókori Arisztotelész (Kr. e. 384-322) is írt róluk, egész Európában elterjedtek voltak. Mára már szinte csak hazánkban találkozhatunk velük. Az 1970-es években a folyószabályozások és légszennyezések miatt a Dunából is kipusztultak.

A faj 2000.-re sok régi élőhelyére visszatelepült: a Tisza mellett újra megjelentek a Bodrogban, a Berettyóban, a Körösök vízrendszerében és a Marosban is. Találkozhatunk velük a Keleti-Főcsatornában is. A Tiszavirág az egész magyar Alföldön él, sőt megtalálható a Bodrogban és Körösök vízrendszerén is.
A kérészek a víz felszínére rakják a petéiket, ahonnan a tó fenekére süllyednek és ott fúrják a földbe magukat. A lárva állapot 3 évig tart, ez alatt elsősorban folyami sziklák alatt, dús növényzet közt élnek 10-100 ezres egyedszámú telepeken.

Általában 20-30-szor vedlik egy lárva, az utolsó vedlés felnőtt korban történik meg, amikor a násztáncukat járják. A Tisza különböző szakaszain más-más időpontban találkozhatunk a különleges jelenséggel. Egyes szakaszokon már június elején elkezdődik a rajzás, míg más partrészeken június végén csodálhatjuk meg.

A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként a hároméves lárvák feljönnek a víz felszínére. Felemelkedésüket a lárvabőr alatt felhalmozódó gáz segíti. A lárva a víz felszínén alakul át szárnyas rovarrá. Először a hímek jelennek meg, amik a partra repülve vedléssel alakulnak párzóképes egyedekké (imágókká). Az imágóknak a hosszú fartoldalékkal a víz felett repülve keresik a nöstényeket.

A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A párzás után a nőstények a folyó felett 5-10 méteres magasságban haladnak a víz folyásirányával ellentétesen. Majd leereszkednek a vízre, ahol lerakják a petéiket. A kérészek a nagy esemény után elpusztulnak. A peték lesüllyednek a mederfenékre és innen már ismerős a történet.

A rendkívül látványos eseménynek fontos ökológiai jelentősége is van. A lárvák és a tetemek számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. A lárvák az aljzaton történő furkálással egyben élőhelyet is teremtenek más mederfenéki élőlények számára.

Aki most lemaradt róla három év múlva megnézheti az idei virágzás eredményét. Vagy akár jövőre megcsodálható a 2 évvel ezelőtti románc termése.

 Ha többet szeretnél tudni a kérészekről, itt nézelődj.

Találtam egy csodálatos, David Attenborough által készített videót. Angol gyakorlásnak is jó!



Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hamar hamvas, késő kedves - 10 + 1 környezetvédő ötlet a fenyőfa helyettesítésére

Minő a mag, olyan a gyümölcse - Adventi koszorú alap készítése házilag

Vár az Őszi Kertészeti Napok 2016