Nem mind kereszt, amit annak tartunk - Miért a nyuszi hozza?

avagy néha azt is bajnak, megpróbáltatásnak érezzük, amiből csak javunk származik


Az időjárás ugyan még tartja magát, de a Húsvét csak eljött. A természet jó 2-3 hetes késésben van, de a mai napsütés újabb reményt ad. A hideg idő miatt szerintem ma sok helyen elmaradt a lányok hagyományos, vízzel való locsolása. Még a hagyományőrző helyeken, mint pl. Hollókőn is a kíméletesebb kölni vizes öntözésé lehet inkább a főszerep.

A Húsvétot a keresztények mindenhol a világon ünnepelik. Szicíliában hatalmas népünnepélyt rendeznek. Finnországban azonban húsvéti boszorkányokkal riogatják a gyerekeket. Hazánkban a húsvétnak megvannak a maga kellékei: barka, nyuszi, csirkék és bárányok, sonka, tojás, no meg a locsolkodás.

A Húsvét eredetéről itt olvashatsz.


Hímes tojások


Mai bejegyzésemben a miért is locsolkodunk, miért a nyuszi tojja a tojást és miért pont tojást hoz kérdésekre adom meg a választ. 

Miért locoslkodunk?


A locsolkodás tipikus magyar hagyomány, bár Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is ismert. Magyarországon már a XVI. századból is találunk írásos emlékeket a locsolkodásra. Húsvét hétfőn a fiúk, férfiak vízzel, újabb szokás szerint illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat, asszonyokat, hogy azok mindig frissek, üdék maradjanak. A locsolkodás másik célja a termékenység biztosítása. Észak- és Nyugat-Magyarország egyes falvaiban locsolás helyett a vesszőzés dívik. Mindkét szokás az ősi termékenységvarázsló rítusokból ered. 

Húsvét hétfőt vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. Még a XX. század közepén is elterjedt volt a vödörnyi vízzel való locsolás. A tanyákon, falusi helyeken pedig az itatóvályúba dobták az ünneplőbe öltözött lányokat. A városokban, illetve napjainkban szinte mindenhol a locsolás finomabb formája terjedt el. A vödröket, szódás szifonokat felváltotta az illatos parfüm vagy kölnivíz. A locsoláshoz illik locsoló verset is mondani, a lánytól kapott hímes tojás reményében.

Locsoló kannák

Mit jelképez a tojás? 

A tojás ősidők óta az örök megújulás, az elpusztíthatatlan élet szimbóluma. A görög-római mitológia szerint a tojásból istenek születnek. A finnek nemzeti eposza, a Kalevala szerint pedig tojásból lett az egész világ. A régi hiedelmek tehát a tojást az élet jelképének tartották. Nem csoda hát, hogy tavasszal, a természet újjászületésekor különös jelentőséget kap a húsvéti tojás. A tojás szimbólumának is van keresztény magyarázata is. A tojásból kikelő madár Jézus újjászületését jelképezi. Feltámadáskor Jézus úgy törte fel a sziklasírt, mint a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojáshéjat.

Egy legenda szerint amikor Jézus a keresztfán függött, egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg előtte imádkozni. Jézus lecsöppenő vére pirosra festette a tojásokat. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet jelképezi. A piros tojás egyben szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.

Piros tojás


A piros tojás ajándékozása nagyon régen a keresztszülők kötelessége volt, hogy emlékeztessék vele keresztgyereküket a megváltás örömére. A húsvéti misén megszentelt tojást szoktak ajándékozni, hogy megvédjen a bajtól, a betegségektől és boldogságot vigyen a házba. 

A tojások díszítésnek nagy hagyománya van hazánkban is. A legegyszerűbb díszítési mód a festés. Őseink még természetes anyagokkal, pl. vöröshagyma héjjal festették a tojásokat, falevelekkel, növényi részekkel vittek fel muntát a tojásokra. Ma már rengeteg féle festéket vásárolhatunk a szivárvány minden színében. 

Karcolásos technikánál a tojásokat egyszínűre színezik, majd egy tű vagy egyéb hegyes eszköz segítségével a tojások héjára karcolják a kívánt mintázatot. Kedvelt mintázatok a hullám vonalak, cikk-cakk vonalak, karikák, szívecskék, levélminták, de jól mutatnak a geometriai alakzatok is. 

Az írókázós technikánál a festetlen tojások felületére hegyes toll, az úgynevezett íróka és olvasztott viasz segítségével mintákat rajzolnak. Majd a megírt tojásokat hideg festékbe mártják. A festést követően a tojásokról gyertya lángjának segítségével olvasztják le a viaszt. 

A húsvéti tojásdíszítések közül nagyon mutatós a kovácsoltvas vagy más, lágyabb fémekkel ellátott patkolt tojás.  A csipkézett tojásnál a mesterek a tojásra rajzolják a formákat, majd kis fúró segítségével elkészítik a csipkézést, végül még gyönggyel és hímzéssel is díszítik a tojásokat. 

Hazánk területén már a honfoglalás előtti korból származó sírokban is találtak festett, karcolt tojást.


Nyuszi


Miért a nyuszi hozza a  tojásokat?

Egyértelmű, biztos magyarázat nem adható a kérdésre. A néprajztudósok szerint a húsvéti nyuszi egy véletlen félreértés következtében vált tojáshozó állattá. Németország egyes részein húsvétkor gyöngytyúkkal és annak tojásával ajándékozták meg egymást az emberek, illetve ezeket be kellett szolgáltatni a földesúrnak. A földesurak egyrésze a gyöngytyúk helyett nyúlra tartott igényt. A két állat neve nagyon hasonló. A gyöngytyúkot, aminek a neve Haselhuhn, röviden csak Hasel hívják, a nyúl pedig Hase. A németek szerint ennek az egybetűs különbségnek köszönhetően tojja a húsvéti tojást a nyuszi.

Másik változat szerint pedig Ostara istennőhöz, a túlvilág és a termékenység istennőjéhez főződő legenda a nyuszi tojáshozó szerepének alapja. A pogányok Ostara-t köszöntötték a tavaszi napéjegyenlőség napján, a tavasz újjáéledésekor. A szaporaságáról ismert nyúl is a termékenység jelképe volt, ezért Ostarát gyakran nyúl fejjel ábrázolták. Az istennő másik ábrázolási formája a tavaszhoz köthető. Sokszor fején tavaszi virágokból font koszorúval, kezében az újjászületést jelképező tojással, körülötte madarakkal és nyulakkal festették le. Egy monda szerint az istennő a gyerekek kedvébe szeretett volna járni a tavaszünnepen, ezért a kedvenc nyulát madárrá változtatta. A madár által tojt színes tojásokat, a gyerekeknek ajándékozta.

Az amerikaiaknak is van viszont egy saját teóriájuk. Szerintük a tojást tojó nyúl ötlete náluk született meg az 1700-as években, amikor a pennsylvaniai holland telepesek az Osterhase vagy Oschter Haws (azaz a húsvéti nyúl) eljöveteléről meséltek a gyerekeiknek.



Nyuszik



A Fehér Házban 1878 óta divat a tojásgörgető játék. A Fehér Ház kertjében minden húsvét hétfőn megrendezik az amerikai gyerekek és szülők körében népszerű tojásgörgetést és tojásvadászatot. Az ingyenjegyekért mindig hatalmas a sorbanállás. Kicsik és nagyok egyaránt nagy becsben tartják a híres emberek által dedikált, a kertben elrejtett fatojásokat. A legértékesebb kincsnek az elnök és a First Lady által dedikált tojás számít.

Annak ellenére, hogy még Európában sem mindenütt a nyuszi hozza a színes tojásokat, a népszerűsége vitathatatlan, az ünnephez kapcsolódó ábrázolásokon szinte mindenhol megjelenik. A német nyelvterület egyes vidékein a róka, Svájcban a kakukk, Thüringiában a gólya, Csehországban néhol a pacsirta a tojásfelelős. A magyar falvak egy részében is csak a két világháború között vált az ünnep részévé a nyuszi. Tojáshozó lehet a harang is, amely Rómából hazafelé tartva szórja a tojásokat a kertekbe és az ablakpárkányokra.

Bárány
A húsvéthoz kötődő másik jelképes állat a bárány.  A bárány eredete egyértelműen a Bibliához köthető.  Az Ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves bárányt áldoztak és annak vérével kenték be az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. Az Újtestamentumban pedig Jézus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért, ezért is nevezik Isten bárányának: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".



Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hamar hamvas, késő kedves - 10 + 1 környezetvédő ötlet a fenyőfa helyettesítésére

Vár az Őszi Kertészeti Napok 2016

Minő a mag, olyan a gyümölcse - Adventi koszorú alap készítése házilag