avagy ösztönösen is megérzi az ember, ki az, aki igazán szereti
Június harmadik vasárnapján hazánkban is, mint a legtöbb országban az Édesapáknak, nagyapáknak és valamennyi férfi felmenőnek jár a köszöntés. Ez a nap ugyanis az Apák napja. Az Apák napja közel egyidős az Anyák napjával, Magyarországon azonban csak 1994 óta ünnepeljük és közel sem olyan ismert, mint az Anyák napja.
Az Anyák napja mintájára ezt is az Egyesült Államokban kezdeményezték a XX. század elején. Igazán azonban 1972-ben terjedt el, amikor Richard Nixon amerikai elnök kezdeményezésére törvénybe iktatták megünneplését.
Az Anyák napja mintájára ezt is az Egyesült Államokban kezdeményezték a XX. század elején. Igazán azonban 1972-ben terjedt el, amikor Richard Nixon amerikai elnök kezdeményezésére törvénybe iktatták megünneplését.
Az Apák napja nem vallási ünnep. A Katolikus egyház március 19-én, Szent József napján ünnepli az apákat. Sokat tréfásan május 19-én, Ivó napján mondanak köszönetet az édesapáknak.
Mi a családban nem szoktuk külön ünnepelni az Apák napját. Édesapánkat is Anyák napján szoktuk köszönteni, mintegy Szülök napjává alakítva az ünnepet. Idén Anyák napján sajnos már csak Édesanyánkat köszönthettük. Így utólag is köszönöm Apa, hogy voltál! Nekünk. Velünk. Értünk. Nagyon friss az élmény. Könnyeimmel küszködve nem is tudok mit írni. Nincs szó, amivel méltón kifejezhetném hálámat.
Bernát Erzsébet : Szüleimnek
Istenen kívül más úgy sosem szeretett,
mint ahogy szüleim szeretnek engemet.
Istenen kívül más annyit nem szenvedett,
mint ők, hogy felneveljenek, mint gyermeket.
Annyi gondoskodás, annyi figyelmes érintés,
annyi tanács, s mikor rossz voltam intés,
talán csak a Napban van, mely minden pillanatban
az ember arcát melengeti ott fönt a magasban.
Olyan áldozatot, mit értem hoztak s hoznak,
tán meg se érdemlek - értem oly sokat dolgoznak.
S éjt nappallá téve miattam fáradoznak,
Ők valódi hősök - mégis rólam áradoznak.
Nem lesz talán se elég időm, se elég szép szavam,
hogy minden kedvességük egy versbe leírjam,
De szívből mondom hálám tiszta s végtelen,
mint a csillagos ég, s míg egy csillag is ég,
az is marad nekem.
mint ahogy szüleim szeretnek engemet.
Istenen kívül más annyit nem szenvedett,
mint ők, hogy felneveljenek, mint gyermeket.
Annyi gondoskodás, annyi figyelmes érintés,
annyi tanács, s mikor rossz voltam intés,
talán csak a Napban van, mely minden pillanatban
az ember arcát melengeti ott fönt a magasban.
Olyan áldozatot, mit értem hoztak s hoznak,
tán meg se érdemlek - értem oly sokat dolgoznak.
S éjt nappallá téve miattam fáradoznak,
Ők valódi hősök - mégis rólam áradoznak.
Nem lesz talán se elég időm, se elég szép szavam,
hogy minden kedvességük egy versbe leírjam,
De szívből mondom hálám tiszta s végtelen,
mint a csillagos ég, s míg egy csillag is ég,
az is marad nekem.