Nem lesz abból kovács, kinek ... - Peking 5

avagy gyakorlás nélkül semmit sem lehet elsajátítani

Sikerkovácsok folyt.

A pekingi olimpia utolsó két napjai is tartogatott számunkra rengeteg izgalmat és örömet. A férfi vizilabda válogatott fantasztikusan menetelt és az aranyéremért küzdhetett az Egyesült Államok csapatával. Az utazási irodától kértünk ugyan a vizilabda döntőre jegyet, de nem kaptunk. Elég reménytelennek tűnt, hogy élőben szurkolhassunk a Kemény legényeknek.

Aztán a döntő pillanatban ismét ránk mosolygott a szerencse. Az utazási iroda bejelentette, hogy sikerült további 50 jegyet szerezniük a szervezőktől és döntőben nem érdekelt nemzetek szövetségeitől. Ez nagyon jó hír volt. Egyetlen gond volt csak. Az 50 jegyre kb. 400 rajongó tartott volna igényt! A jegyek igazságos elosztását sorsolással oldották meg.

A szálláshelyünkön minden este találkozhattunk a sportolóinkkal, akik megosztották a versenyekkel kapcsolatos élményeiket. A viziladba döntő előtti este többek között a már aranyat nyert kajak-kenusaink is válaszoltak a riporter kérdéseire.


Igazi sikerkovácsok - Vajda Attila, Kovács Katalin és Janics Natasa az arany után

A riportok után pedig jött a sorsolás. 50 főt sorsoltak ki, akik alapáron megvásárolhatták a jegyeket. Egy kisorsolt csak egy jegyet kaphatott. A nyertesek neveit olimpikonjaink húzták ki. Az utolsó 10 nevet Balogh Gábor és Tibolya Péter húzta ki. Nem akartam hinni a fülemnek, amikor meghallottam a nevem. Rögtön meg is kértem a két fiút egy közös fotóra.


Megvan a jegyem a döntőre!

Volt még egy kis probléma. Annyira azért nem voltunk mázlisták, hogy a tesóm is nyerjen jegyvásárlási lehetőséget. A döntő előtt 2 órával odamentünk a stadion elé és vártunk. Tudtuk, hogy sok cég jutalomként olimpiai jegyeket adott a kiváló dolgozóknak, akiket az események nem igazán érdekeltek. Szívesen pénzre váltották  jegyeiket. Végül dupla áron sikerült szerezni egy belépőt. Így már minden akadály elhárult előttünk.

Bent a csarnokban vérzett a szivünk, amikor a sok üres széket láttuk. Mindeközben több száz magyar szurkoló áll a kint a csarnok előtt jegy nélkül, a csodára várva.

Miért nem engedik be a többieket?
 
A mérkőzés hangulata csodálatos volt az első félidőben is. Aztán a másodikban ez csak fokozódott. A szervezők megszánták a kintrekedt és kitartó magyar szurkoló tábort. A szünetben mindenkit beengedtek jegy nélkül.



Fantasztikus játékkal 14-10-re győzött a vizilabda csapunk, megszerezve evvel a harmadik, egyben utolsó pekingi aranyérmet. Az a győzelem egyben a Kemény  Dénes irányította csapat harmadik aranyérme volt. Erős mezőnyben, hatalmas akarással, szívüket-lelküket beleadva ismét csodát tettek. Sydney és Athén után Pekingben is kiharcolták az elsőséget.

Visszaszámlálás a vizilabda döntőn.





Ezen az olimpián szurkoltam legutóbb élőben. De tudom, érzem, hiszem, hogy nem ez volt az utolsó! Szívom én még az olimpia levegőjét, úszok én még örömmámorban az olimpián, hallgatom én még a magyar himnuszt könnyes szemmel!

Úgy legyen!


Sikerkovácsok folytatás itt.