avagy felsült, pórul járt
Márton-napi köszöntő
Elhoztam Szent Márton püspök vesszejét
A szokást nem mi kezdtük s nem mi végezzük
Állatainknak annyi szaporodása legyen,
ahány ága-boga van a vesszőnek.
De ki is volt ez a rejtélyes hős és mi köze a libákhoz?
A Pannonhalmi Apátság területén található Szent Márton Bazilikáról itt olvashatsz.
A mai Szombathely, az ókori Savaria környékén a IV. században született a később püspökké, majd szentté avatott Szent Márton, Gallia nemzeti szentje. November 11-én, Márton napján napjainkban is Európa szerte megemlékeznek róla. Németországban, Hollandiában, Svédországban, sőt hazánkban néhány német nemzetiségűek által lakott településen lampionos felvonulásokat tartanak. Szinte egész Euróbában szokás a Márton-napi liba lakomák rendezése. A lakomákhoz bor dukál, az új bor tiszteletére.
 |
| Libák |
Elhoztam Szent Márton püspök vesszejét
A szokást nem mi kezdtük s nem mi végezzük
Állatainknak annyi szaporodása legyen,
ahány ága-boga van a vesszőnek.
De ki is volt ez a rejtélyes hős és mi köze a libákhoz?
Márton pogány családjával még gyerekkorában Itáliába költözött. 15 éves korában besorozták a császári hadseregbe. A legenda szerint 18 éves volt, amikor lováról
leszállva kardjával félbevágta palástját és odaadta egy didergő koldusnak. Nem sokkal ezután megkeresztelkedett, otthagyta a sereget, és misszionáriusnak állt.
Remeteként élte életét. A Tours-i püspök halála után az Ő fejére szerették volna tenni a püspöki süveget. Szerénysége ezt nem engedte. A püspökké választást úgy szerette volna megúszni, hogy a ludak óljába bújt. A libák azonban gágogásukkal elárulták őt, így kénytelen volt elvállalni a püspökséget. Köztiszteletben álló, jótékony püspökként tartották számon. Csodák, betegek gyógyítása,
halottak feltámasztása, ördögtől megszállottak megszabadítása fűződött a nevéhez. Küldetésének a hit terjesztését tartotta. Még nyolcvan éves korában is járta vidéket.
 |
| Egészségedre! |
A Márton-napi libalakomáról már a XII
századból is maradtak ránk írásos emlékek. Ekkor Szent Márton napja
jelentette a paraszti év végét. A cselédeknek ekkor fizették ki egész évi munkájukat. A bér mellé ráadásként egy liba is járt. "Aki Márton-napon libát nem
eszik, egész éven át éhezik" - tartották.
A lúd fogyasztásának hagyománya szorosan kötődik az újbor
fogyasztásához. Novemberre fejeződik
be a must borrá alakulása. November 11-én kezdték meg az új hordókat a borosgazdák, ekkor került az
asztalra a libasült mellé az újbor. A borról úgy gondolták, minél többet iszik valaki, annál
több erőnek és egészségnek örvendhet majd.
A
Márton naphoz egyéb legendák is fűződnek. Ha Márton napon még zöld a szőlő levele, akkor enyhe télre
számíthatunk. Ha ezen a napon esik az eső, akkor a következő évben bőséges szőlő termésre számíthatunk.
 |
| Pozsony Szent Márton dóm |
Euróba szerte több templomot szenteltek fel Szent Márton tiszteletére. Egyik legismertebb ezek közül a pozsonyi Szent Márton dóm vagy más néven Koronázó templom. Az első templomot a XIII. század elején építették Pozsonyban román stílusban. Egy évszázaddal később a templom már kicsinek bizonyult, így a régi templom köré külső falakat emeltek gótikus stílusban. Mai méretűre növelése Mátyás király idejében történt.
A templomban 1563 és 1830 között 11 királyt és 8 királynét/királynőt koronáztak meg.
A torony tetején aranyozott 2x2 m párna található. A párnán helyezkedik el az 1 méter magas, három mázsa súlyú aranyozott magyar királyi korona.
 |
| Pozsonyi Szent Márton dóm tornya a magyar koronával |