avagy nem helyes az, ha valaki átadja magát a bánatának, gyászának és nem keres vigasztalást
Mi is az a Mindenszentek, mióta ünnepeljük?
Halottak napjáról itt olvashatsz.
Itt Európai és itt Európán túli temetkezési szokásokról itt írtam.
Az október 31-i Halloween ünnep után a november a csend és az emlékezés hónapja. A szeretteinkre való visszaemlékezéssel kezdődik. Majd szép lassan a hónap végére a természet is
nyugalmi állapotba kerül. Kitűnő alkalom ez a időszak szép nyári emlékek
felidézésére, fényképek rendezgetésére.
November hónapot szokás Szent András havának, Őszutó havának sőt a székelyeknél Enyészet havának is nevezni. Az asztrológiában a Skorpió és Nyilas időszaka. A hónap neve a rómaiaktól maradt
ránk, a kilencedik (novem) szóból eredve. A római naptár ugyanis márciussal
indította az évet.
 |
| Őszi színekben pompázó csokor |
Mi is az a Mindenszentek, mióta ünnepeljük?
Mindenszentek vagy Mindszent egy egyházi ünnep, amit november 1-én az egyházi kalendáriumból kimaradt megdicsőültek tiszteletére tartanak. A keresztény országokban ezen és az ezt követő napon azon szentekről
emlékezünk meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. Egyes források már a középkorban említést tesznek az ünnep a mai Magyarország területén lévő létezéséről. Általánossá azonban csak a barokk korban, XVII. században vált. Több településünk nevében is találkozhatunk a Mindszent szóval.
Az ünnep az elhunyt szeretteinkre való megemlékezés jegyében telik. Több százezren keresik fel az ország
sírkertjeit, temetőit, hogy mécsest vagy gyertyát gyújtsanak elhunyt szeretteik síremlékénél.
 |
| Élő virágból készített koszorú |
Mindenszentek
napját a november 1-jén csak a 9. század óta ünnepli meg a római Egyház. Angolszáz területen már a 8.
században is közünnep volt. A keltáknál november 1. volt
az év kezdete. A termények betakarítása után halotti áldozatot hoztak az elhunytak tiszteletére.
A halandók próbáltak az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyákat
gyújtottak, hogy a fázós lelkek ezek fényénél melegséget találjanak. A gyertyák fénye segítette továbbá a sírból kiszabadult lelkeket, hogy visszataláljanak sírjaikba. A sírokat is rendbehozták, virágokkal díszítették, hogy az elhunytaknak legyen kedvük visszavonulni otthonaikba. Szláv népeknél még élelmet is helyeztek a sírokba, hogy a hívek semmiben sem szenvedjenek hiányt. A harangszó a szellemek siránkozását hivatott elfojtani.
A népi babonák szerint, ha Mindenszentekkor esik a hó, az márciusig nem
olvad el. Ha eső áztatja a földeket, akkor enyhe tél várható. Száraz, napos időre vonatkozóan nem találtam utalást.
A hiedelmek szerint ezen a héten nem szabad a földeken
munkálkodni, mert azzal megzavartjuk a halottak nyugalmát. Aki bízik még a jó időben nyugodtan halassza a kertészkedést későbbre, aki viszont nem az vessen magára, ha a földtúrással magára haragítja a szellemeket. Szóltam előre!
 |
| Szárazvirágokból készített koszorú |
Itt Európai és itt Európán túli temetkezési szokásokról itt írtam.