Úgy készül, mint a Luca széke - Luca napi babonák I.

–
avagy nagyon lassan készül

Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mind december 13-hoz, Luca napjához.


Ki is volt az a Luca, akihez annyi népszokást, babonát társítunk?

Kevesen tudják, de december 13-án is egy szentre, Szent Lucára (Santa Lúcia) emlékezünk. Nem véletlenül nem tudunk róla sokat. A kereszténység sem tartja fontos alaknak az előkelő sziciliai családban nevelkedett lányt. Ennek ellenére Olaszországban és a skandináv népek körében a mai napig igen nagy tisztelet övezi. A vakok és gyengén látók mellett az utcalányok, a szüzek, a menyasszonyok és a torokfájósok is a védőszentjüknek tekintik.

A IV. század elején élt szép fiatal leány anyja súlyos betegségből való kigyógyulása után szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse. Nem volt hajlandó hozzámenni pogány jegyeséhez. Kikérte szüleitől örökrészét és szétosztotta a szegények között. Elhagyott vőlegénye nem tudott beletörödni a kikosarazásba, ezért följelentette a hatóságoknál. Luca kitartott hite mellett, nem volt akarta feladni a szüzességét sem. A helytartó bordélyba akarta vitetni, de Luca teste egy csoda folytán olyan nehézzé vált, hogy 50 ökörrel sem tudták odavontatni. Verés, karóba húzásstb várt rá. A szörnyű kínzásokat nem élte túl,  mártírhalált halt. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták.

Stockholm Városháza, a Nobel-díj átadás díszvacsorájának helyszíne


Viking hajósok vitték el Skandináviába a fiatal, hitéért mártírhalált halt lány történetét. A vikingek Lucát fénnyel körülvett, ragyogó lénynek képzelték el. A svédeknél mai napig a Luca-napi fényfesztivál a  karácsonyi ünnepségek kezdete.

A tradició szerint ezen a napon a család legidősebb lánya kel fel elsőként. Fehér ruhát húz, derekára piros szalagot köt. A fejére pedig egy égő gyertyákkal díszített zöld koszorút erősít és hagyományos Luca napi dalokat énekel. A később ébredőket kávéval és süteményekkel várja.




A Luca-napi ünnepségek részeként minden nagyobb város megválasztja a saját Luca-menyasszonyát. A  legszebbet Stockholmban jelképesen megkoronázzák. Az iskolák az egész országban már a délben bezárnak. Este pedig jelmezes, gyertyás felvonulást tartanak. A nagyobb áruházakat, idősotthonokat fehérbe öltözött Lucák keresik fel. Tradicionális dalokat énekelve kínálgatják az embereket a Luca-cicákkal. A Luca-cica („Lussekatter”) Luca ünnepre sütött hagyományos "cica formájú" sáfrányos, mazsolás kalács.





Alfred Nobel által alapított Nobel-díj átadására rendezett ünnepségek zárónapján, december 13-án gyertyás-koronás Luca menyasszonyok köszöntik az új Nobel-díjasokat is.

Stockholm Concert Hall, a Nobel-díj átadás helyszíne

Míg az olaszoknál és a skandináv népek körében a gyógyító, ajándékozó Lúcia terjedt el, Közép-Európában, így hazánkban is a sötét Luca, a boszorkány alakja jelent meg. Magyarországon ezt a napot nem az ünnepségek, hanem a pogány szokásokból táplálkozó babonás hiedelmek, tilalmak, jóslások és praktikák jellemezték. A magyar néphagyományban ez a nap épp úgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására.

A lányoknak, asszonyoknak Luca neve napján tilos volt a munka, mert az ilyenkor szabadon kóborló boszorkányoknak alkalmuk lett volna bosszantásból kárt csinálni, tönkretenni a gazdasszony munkáját. Tilos volt sütni, varrni, mosni. Nógrádban, ezen a napon még kenyérsütés sem volt megengedett. Luca-napján az asszonyok tüzet sem rakhattak, ekkor ez a férfiak dolga volt.

Szokás volt fokhagymakoszorút készíteni az ajtóra, ablakra, hogy elűzze az ártó szellemeket. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé. Lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket. Elzárták a seprűket, nehogy rátaláljanak a boszorkányok.

Egyes vidékeken Luca-napon a család minden tagjának sütöttek egy lucapogácsát. Az egyik pogácsába egy pénzdarabot rejtettek el. Aki ráharapott az érmére, a szerencsés jövőt remélhetett. 

A tollas pogácsa sütésének hagyománya ugyancsak sokfelé ismert volt. A vidéki házaknál annyi pogácsát sütöttek, ahány tagból állt a család. Minden pogácsába egy-egy tollat szúrtak, s akinek megégett a tolla arra halál várt, akinek megpörkölődött, az a következő évben súlyos betegségre számíthatott.

Szintén a boszorkányokhoz kötődik a legismertebb Luca napi hagyomány, a Luca szék készítés. A 3 lábú, kilenc vagy tizenhárom féle fából faragott széket ezen a napon kezdték el készíteni. Karácsonyig minden nap csak egyetlen műveletet volt szabad elvégezni rajta. Innen ered a mondás "Úgy készül, mint a Luca széke". Szentestére készen kellett lennie, hogy az éjféli misére magukkal vihessék. A legenda szerint, aki ráállt a Luca székre, az meglátta a gonosz emberek fején a szarvakat, vagyis a boszorkányokat.

Ezt a hagyományt újragondolva elkezdhetünk szeretteinknek saját készítésű ajándékot készíteni ezen a napon. Az apró figyelmesség, az alkotás öröme megszépítheti nem csak az adventi időszakot, de a karácsonyt is. A szeretett személynek célzottan készített ajándék biztos siker. Barkácsolhatunk, varrhatunk, köthetünk kisebb nagyobb ajándékot.. Egy saját magunk által festett üvegtárgy, egy különlegesen összeállított fotóalbum, egyedi karácsonyfa dísz vagy a gyerekek által a nagyszülőknek készített rajzocska a készítőnek és a megajándékozottnak is örömet okoz.

A Luca-naptár szintén a régi magyar Luca-hagyománykör egyik eleme. A hiedelem szerint a Karácsonyig hátra lévő 12 nap időjárása megmutatja a következő esztendő hónapjainak időjárását. Januárjában olyan idő várható, mint amilyen Luca napján van. A februári időjárást a december 14-e időjárása mutatja és így tovább.

A következő év termését a Luca-búza keltetéssel próbálták megjósolni. Luca napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében. A szemek karácsony tájára zöldültek ki. A szépen kicsírázott búza bő termést prognosztizált a következő évre.és  A cserepet sok helyen a karácsonyfa alá tették.

A hagyományos földbe ültetett Luca-búzát is modernizálhatjuk egy kicsit. A búzát nem feltétlenül kell földbe ültetni. A magok szépen kicsíráznak egy kis vízben is. Csak arra kell ügyelni, hogy a magok mindig nedvesek legyenek. A pangóvizet viszont nem szereti, attól bebüdösödik.

Cserépbe búza helyett ültethetünk gyorsan csírázó egyéb  magokat, például ánizst, petrezselymet, mustármagot vagy zsályát. A szemek pár nap alatt szép selymes zöld növényekké fejlődnek. Látványos növekedésük folymatosan jelzi az ünnep közelettét..

Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak. A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyik hagymaszeletbe egy kevés sót szórtak, amelyikben elovadt a só, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi pedig száraznak.

Az első látogatóból a várható állatszaporulatra is következtettek. Ha Luca reggelén először férfi lép a házba, a szaporodás bika lesz, ha pedig nő érkezik, üsző várható.


Luca nap jó alkalmat adott a tréfálkodásra is. Egyes vidékeken a legények leakasztották a kertkaput, máshol szétszedték a szekeret a gazda legnagyobb bosszúságára. Luca napjának hajnalán a gyerekek körbejárták a házakat. Mondókákkal bő termést és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért cserébe. Ha elmaradt az ajándék, a jókívánság helyett átok járt a gazdának.

A december közepi hosszú éjszakákra utalva született a „Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja” népi mondóka is.