Parasztok teszik a nagy fejedelmet - Piroska napja

avagy ha a nép nem volna, uralkodói hatalom sem volna


Ma már nem túl gyakori név a Piroska. Nem trendi, újszületteknek már szinte nem is adják. Mostanában inkább divatosabb, jobban csengő nevekkel találkozunk.

A Piroska név származását tekintve latin eredetű A latin Prisca név jelentése: régi, ősi, tiszteletreméltó. A magyarban előbb Piriska, majd később Piroska néven honosodott meg. A hangalak változásában a piros szónak is szerepe lehetett. Mátyás király történet írója, Bonfini is említést tesz egy Piriskáról, Szent László királyunk lányáról. 


A Piroska alak elterjedése Arany Jánosnak köszönhető, aki a Toldi trilógia középső részében, a Toldi szerelmébe a Rozgonyi Piroskának hívta a bátor hős szerelmét.

Piros rózsa a szerelmes Piroskáknak



Őseink előszeretettel használták a napjainkban méltatlanul hanyagolt nevet. Több hiedelem is tartozott ehhez a naphoz, többek közt hosszútávú időjárás jóslásra használták.

Ha Piroska napján fagy,
Negyven napig el nem hagy!

A negyven napos jövendölés a juhászok évtizedes megfigyelésein alapult. Több helyen az országban úgy tisztelték a Piroska napot, hogy nem dolgoztak a parasztok,  nem fogtak be se lovat, se marhát ezen a napon

Piroska napjához házasságjósló hiedelem is fűződik. Eladó sorban lévő lányok figyelem! Aki Piroska napon  piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

Lehet próbálkozni a pirosknedővel! Sok sikert hozzá!