avagy még csak ezután következik a mulatság java
Ismét izgalmas hónap áll előttünk. A február hónap neve a latin Februarius hónap névből ered, ami viszont a szabin februm, „tisztulás” szóra vezethető vissza. Február már az antik Rómában is a decemberi, januári vigadalmak, lakomák utáni testi-lelki megtisztulás idejének számított. Mars
isten anyjának, Junónak egyik mellékneve Februa, azaz „Engesztelő” volt.
A keresztény időkben a február a böjt első hava, vagyis Böjtelő hava lett, mert a nagyböjt kezdete többnyire ebbe a hónapba
esik. Szokás még Halak
havának is nevezni, mert február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak
jegyében jár.
 |
| Gyertyák |
Február másodikán tartja a római katolikus vallás Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét. Ezen a napon az emberi természetet jelképező gyertyákat megszentelik, hogy az
isteni Fény kiáradjon és eltöltse az embereket is. A gyertyaszentelés eredete Józsefhez és Máriához vezethető vissza. Ők szentelték elsőként fiúkat az úrnak két gerlicét mutatva be áldozatként.
Magyar gyertyaszentelésről a XI. századból vannak feljegyzések. A középkorban ezen a napon először a tüzet áldották meg, majd
erről a szentelt tűzről gyújtották meg a gyertyákat.
Közismert hiedelem szerint, ha a medve
gyertyaszentelőkor meglátja az árnyékát, akkor elnyúlik a tél. A babona szerint, ha hosszú téli álma után a medve napos időben jön ki barlangjából, akkor megijed az árnyékától és visszabújik aludni. Borús időben viszont kint marad, ilyenkor korai tavaszra számíthatunk.
 |
| Korai tavasz lesz vagy sem? |
Őseink a medvében a legfőbb állatistenséget tisztelték, a vegetációs ciklus,
illetve a holdváltozások urát. Téli álmából való február eleji ébredése, valamint a bocsainak világra hozata ,
a természet föltámadásának, a tavasz eljövetelének jelképévé vált.
A mai napi borús idő láttán a medve kint maradt, tehát korai tavaszra van remény. Bárhogy legyen is, a nappalok hosszabbodása, a természet éledezése folyamtosan jelzi, hogy közeledik a tavasz.
 |
| Nárcisz |