avagy a, minden élvezetért meg kell szenvedni
b, a pazarlásnak elszegényedés a vége
Aki az idén nem tud személyesen elmenni, annak sem kell kimaradni az élményekből, a Busójárás hivatalos web oldalán web kamerán keresztül követhetők az események.
b, a pazarlásnak elszegényedés a vége
Végre újabb remény a tavaszra! A mai naptól a Baranya megyei Mohácson 6 napon keresztül több, mint 500 busó szorgoskodik azon, hogy elűzze a telet. A több, mint 900 éves város neve hallatán ma már nem csak a csúfosan végződött 1526-os török elleni csata eseményei jutnak eszünkbe. Különösen így van ez 2009 óta, amikoris az Unesco felvette "Az emberiség szellemi kulturális örökségének" reprezentatív listájára.
A lista létrehozásával az Unesco célja, hogy felhívja a figyelmet a kulturális örökség szóban, tudásban, készségben
vagy szokásokban élő elemeinek védelmére. A listán való szerepeltetés a helyi és kis
közösségek kultúrájának megőrzésére, aktív megélésére és ezáltal a
közösségi identitás és a kulturális sokszínűség megerősödésére irányul.
 |
| Forrás: http://www.pinterest.com/pin/472385448384521752/ |
A Busójárás volt az első magyar esemény ezen a listán, ami azóta három továbbival bővült.
2009 - Busójárás
2011 - Táncház módszer
2012 - Solymászás - itt több solymász hagyománnyal rendelkező országgal, mint pl. Csehország, Franciaország, Mongólia, Egyesült Arab Emirátusok kerültünk fel a listára
2012 - Matyó hímzés
Honnan ered és mi is az a Busójárás?
A Busójárás, a télűző 6 napos karnevál Mohács eredeti lakóinak, a sokacoknak (római katolikus vallású délszlávok) a népszokása. Nevét az ijesztő álarcokat viselő férfiakról, a busókról kapta. Eredetére két magyarázat
is akad. Az egyik változat egyszerűen csak a télűző szokás funkciót emeli ki.
A másik magyarázat egy a 16. századba, a török időkbe visszanyúló monda. A legenda szerint az első mohácsi álarcokat a törökök elől a nádasba rejtőző sokác férfiak készítették pudvás fából. A férfiak ruháját kitömték szalmával, hogy ijesztőbbek legyenek. Ebben a furcsa, rémísztő öltözetben az éj leple alatt csónakon átkeltek a Dunán és rátörtek a törökökre. A törökök megrémültek az álarcos szörnyalakoktól, azt hitték az ördögöket látnak és ész nélkül menekültek.
Már a XVI–XVII. században nagy kultusza volt a farsangolásnak. A falvakban, a városokban és a királyi udvarban is mindenki álarcot öltve szórakozott farsangkor. A feljegyzések szerint nagy farsangolás folyt a tragikus sorsú II. Lajos udvarában is, egészen a mohácsi ütközetig. 1525-ben Húshagyó kedden például álarcos menet jelent meg az udvarban, melyben még elefánt is szerepelt. Maga II. Lajos is jelmezesen, ördögálarcban vett részt az ünnepségeken.
A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek s a Húsételek tréfás küzdelmét is. E tréfás küzdelmet sok európai nép megszemélyesítve adta elő. Erdélyben még napjainkban is előfordul a szalmabábokkal eljátszott tréfás viadal.
Farsangi álarcos alakoskodást napjainkig is találunk a magyar falvakban. Míg más európai népeknél, pl. a Németországban a farsangi maszkos alakok nagy tömegben, csoportosan vonulnak fel, hazánkban jobban kedvelik a kisebb álarcos csoportok játékát.
A másik magyarázat egy a 16. századba, a török időkbe visszanyúló monda. A legenda szerint az első mohácsi álarcokat a törökök elől a nádasba rejtőző sokác férfiak készítették pudvás fából. A férfiak ruháját kitömték szalmával, hogy ijesztőbbek legyenek. Ebben a furcsa, rémísztő öltözetben az éj leple alatt csónakon átkeltek a Dunán és rátörtek a törökökre. A törökök megrémültek az álarcos szörnyalakoktól, azt hitték az ördögöket látnak és ész nélkül menekültek.
 |
| Busók a Dunán Forrás: http://www.pinterest.com/pin/472385448384521733/ |
Már a XVI–XVII. században nagy kultusza volt a farsangolásnak. A falvakban, a városokban és a királyi udvarban is mindenki álarcot öltve szórakozott farsangkor. A feljegyzések szerint nagy farsangolás folyt a tragikus sorsú II. Lajos udvarában is, egészen a mohácsi ütközetig. 1525-ben Húshagyó kedden például álarcos menet jelent meg az udvarban, melyben még elefánt is szerepelt. Maga II. Lajos is jelmezesen, ördögálarcban vett részt az ünnepségeken.
A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek s a Húsételek tréfás küzdelmét is. E tréfás küzdelmet sok európai nép megszemélyesítve adta elő. Erdélyben még napjainkban is előfordul a szalmabábokkal eljátszott tréfás viadal.
Farsangi álarcos alakoskodást napjainkig is találunk a magyar falvakban. Míg más európai népeknél, pl. a Németországban a farsangi maszkos alakok nagy tömegben, csoportosan vonulnak fel, hazánkban jobban kedvelik a kisebb álarcos csoportok játékát.
 |
| Busók és kólót táncoló sokacok Mohács főterén, a Szécsényi téren http://www.pinterest.com/pin/472385448384521744/ |
Manapság a Busójárás igazi sokrétű fesztivál. Ugyan már csütörtökön megkezdődik és Húshagyó keddig tart, de a leglátványosabb, a legtöbb programot a vasárnapi események nyújtják.
Több, mint 500 busó kel át csónakkal a Dunán, hogy aztán lovas vagy motoros fantázia járműveken és gyalogosan, kereplőkkel a kezükben vonulva ijeszgesse, kápráztassa el a közönséget. A gyermekek részére jelmezversenyt is hírdetnek. A maszkfaragó mesterek munkáin túl megtekinthetők, megvásárolhatók itt egyéb népi iparművészek alkotásai is. Este a főtéren rakott máglya körül járt koló (sokacok tánca) zárja az egész napos vasárnapi ünnepet.
 |
| Busók szekéren Mohácson http://www.pinterest.com/pin/472385448384521738/ |
A Húshagyó keddi koporsó égetéssel ér véget a 6 napos vigadalom, amellyel hivatalosan is lezárul a farsangi időszak. Megkezdődik a húsvétig tartó 40 napos böjt, ami alatt tilos a tánc is.
Aki az idén nem tud személyesen elmenni, annak sem kell kimaradni az élményekből, a Busójárás hivatalos web oldalán web kamerán keresztül követhetők az események.
A web kamara február 10-én, vasárnap 10.00 és 190.00 között, valamint február 12-én, kedden 15.00 és 19.00 között tudósít a fergeteges forgatagról.
A Busójárás az ország legnagyobb farsangi mulatsága, az egyik legnépszerűbb turisztikai eseménye és egyben folklór fesztiválja, amit mindenkinek legalább egyszer látni, átélni kell. Ha már eleged van a télből, kíváncsi vagy hogyan zajlik a téltemetés Mohácson, akkor irány a Mohácsi Busójárás!
A farsang eredetéről itt írtam.
A farsang eredetéről itt írtam.