avagy amilyen a munka, olyan az eredménye
A világ első botanikus kertje Olaszországban, Salemóban az első orvosi egyetemen létesült a XIV század elején.. Magyarországon az első ilyen jellegű, élő növénygyűjtemény a pozsonyi érsekkert volt. Oktatási céllal hazánkban először a nagyszombati egyetem mellett alakítottak ki füvészkertet a XVIII, század elején. Ezt 1777-ben az egyetemmel együtt Budára a Krisztinavárosba költöztették. Innen aztán először Pestre a Hatvani utcába, majd 1809-ben a Múzeum körútra, 1847-ben pedig mai helyére az egykori Festetics-kertbe, az Illés utcába helyezték át.
A Szegedi Tudomány Egyetem Füvészkertjét 1922-ben Győrffy István professzor alapította. A 17 hektáros kertben közel 5000 növényfajt és fajtát mutatnak be. A természetvédelmi területen a gyerekek és felnőttek játékosan, élményszerűen ismerkedhetnek meg hazai és távoli tájak sokszínű növényvilágával.
Említésre méltő még a gyógy-, és haszonnövények gyűjteménye. Legszebb arcát júliusban és augusztusban mutatja a kert, amikor a lótuszos tóban magasra emelkedő színes virágok kápráztatják el a látogatókat. A többi hónapban is érdemes azonban ellátogatni, hisz a hatalmas területen elterülő kert mindig képes elbűvölni a természet szépségeiért rajongókat.
Ma egy kis ékszerdobozra hívnám fel a figyelmedet, amit szegedi látogatás során érdemes beiktatni a programba. Különösen akkor, ha júliusban vagy augusztusban, a csodálatos lótusz virágzás idején jársz arra.
Először talán tisztázzunk egy-két fogalmat. Sokan nincsenek tisztában a botanikus kert, füvészkert és arborétum fogalmakkal. A botanikus kert és füvészkert egy és ugyanaz. A latin eredetű botanikus kert magyar eredetű neve a füvészkert. A füvészkertekben található szabadtéri és üvegházi növény gyűjtemények az ismeretterjesztésen túl oktatási és
tudományos célt is szolgálnak. A növényeket földrajzi elterjedés, genetikai rokonság, életmód szerint
csoportosítva mutatják be. Minden növény eredete és
rendszertani hovatartozása jól dokumentált, a látogatók számára is táblával jelölt.
 |
| Szegedi Fűvészkert bejárata |
A botanikus kertek a
veszélyeztetett fajok megőrzésével és mesterséges szaporításával
hozzájárulnak a biológiai sokszínűség megőrzéséhez, a természetvédelmi és környezetvédelmi kultúra elterjesztéséhez.
Arborétumnak általában azokat a botanikus kerteket nevezik, ahol
változatos beültetésben főleg fákat és cserjéket mutatnak be.
A világ első botanikus kertje Olaszországban, Salemóban az első orvosi egyetemen létesült a XIV század elején.. Magyarországon az első ilyen jellegű, élő növénygyűjtemény a pozsonyi érsekkert volt. Oktatási céllal hazánkban először a nagyszombati egyetem mellett alakítottak ki füvészkertet a XVIII, század elején. Ezt 1777-ben az egyetemmel együtt Budára a Krisztinavárosba költöztették. Innen aztán először Pestre a Hatvani utcába, majd 1809-ben a Múzeum körútra, 1847-ben pedig mai helyére az egykori Festetics-kertbe, az Illés utcába helyezték át.
A Szegedi Tudomány Egyetem Füvészkertjét 1922-ben Győrffy István professzor alapította. A 17 hektáros kertben közel 5000 növényfajt és fajtát mutatnak be. A természetvédelmi területen a gyerekek és felnőttek játékosan, élményszerűen ismerkedhetnek meg hazai és távoli tájak sokszínű növényvilágával.
 |
| Az alapító, Győrffy István emlékszobra |
Az üvegházakban közel 1200 trópusi, szubtrópusi, mediterrán és sivatagi növényfaj található. Üde, színes látványt nyújtanak a fánlakó
színes orchideák, broméliák. A több mint 100
fajt illetve fajtát tartalmazó páfrány gyűjtemény az egyik leggazdagabb
az országban. A közel 300 kaktusz faj közül kiemelendő a fatermetű medvetalp
és oszlopkaktuszok, amik rendszeresen virágoznak és termést is érlelnek. A
pozsgás növények 400 faja között legnagyobbra megnövők az agávék, de
emellett az aloék, liliomfélék és kutyatejfélék is megkapó látványt
nyújtanak.
Méltán népszerű az „istenek eledele” jelentéssel bíró kakaóbab. Sokak kedvencét, a kakaó magjából készült kényeztető italt a maják és aztékok ősidők óta nagyra becsülik. A Közép- és Dél-Amerika északi részén őshonos növény törzsén csomókban jelennek meg a kb. 1 cm átmérőjű fehér virágok. A termések több, mint fél év alatt fejlődnek ki. A magok nyálkás
terméshúsba ágyazva fejlődnek, pörkölés után nyerik
jellegzetes aromájukat. A kakaóvajat sajtolással nyerik, a kakaóporhoz pedig őrlés és szárítás
után jutnak.
 |
| Kakaóbab |
Kétség kívül júliusban és augusztusban a Lótuszos tó vonzza ide a legtöbb látogatót. A Füvészkert fennállásának első tíz évében alakították ki a nagy tó
medrét. A kert a látogatók számára csak a tó és környékének
betelepítése után, 1932-ben nyílt meg. Az indiai lótusz mellett
tavirózsát, vízijácintot, rucaörömöt, vízisalátát, füzéres süllőhínárt,
bodros békaszőlőt láthatunk a tóban. A Közép-Európában egyedi
méretű lótusz állomány maga a csoda.
Nem szaporítom a szót, a lótuszra egy külön bejegyzést szentelek, amit ide kattintva érhetsz el.
Nem szaporítom a szót, a lótuszra egy külön bejegyzést szentelek, amit ide kattintva érhetsz el.
 |
| Lótuszos tó |
A Füvészkert nagy büszkeségei az élőkövületek. Az élő kövületeknek a földtörténeti múltban széles körben elterjedt,
fajgazdag csoportok ma élő kisszámú leszármazottait nevezzük. Ezen, főleg nyitvatermő növények mindegyike a kipusztulás szélén áll, így fokozott figyelmet és
védelmet érdemel.
Az árnyas parkban négy ősi nyitvatermővel a szecsuáni ősfenyővel, hegyi
mamutfenyővel, páfrányfenyővel és a Wollemi fenyővel ismerkedhetnek
meg látogatók.
A tóparton sudár mocsárciprusok
díszlenek. A földből kiálló légző gyökereikről sokan a szurikátákra asszociálnak. Az USA délnyugati területén honos lombhullató növény számára az un. „légzőgyökér-babák”
biztosítják a gyökérlégzést.
 |
| Mocsárciprus |
Mint ahogy egyetlen gyűjteményből, innen sem hiányozhat a rózsa, a virágok királynője. A rózsagyűjtemény már az 1930-as években is meg volt a kert központi részén. A sok
évszázados nemesítési munka eredményeként létrejött fajtákból 125-t szemlélhetünk meg itt.
 |
| Ízelító a rózsakert szépségeiből |
Említésre méltő még a gyógy-, és haszonnövények gyűjteménye. Legszebb arcát júliusban és augusztusban mutatja a kert, amikor a lótuszos tóban magasra emelkedő színes virágok kápráztatják el a látogatókat. A többi hónapban is érdemes azonban ellátogatni, hisz a hatalmas területen elterülő kert mindig képes elbűvölni a természet szépségeiért rajongókat.