Nem lesz abból kovács, kinek... - Peking 3

avagy gyakorlás nélkül semmit sem lehet elsajátítani

Sikerkovácsok folyt.


Az atlétikán kívül Szurkoltunk férfi és női kézilabda, férfi és női vizilabda meccsen, férfi öttusán és a kajak-kenu döntőkön is.


Minden sportlétesítmény impozáns és hatalmas volt.
Az öttusa stadion kivülről

Peking Öttusa stadion




és belülről


A "szép" sárga esőkabátokat a rendezők osztogatták

A szakadó esőben nagyon felázott a pálya, nagyon baleset veszélyes volt a lovaglás és a futás alatt is. Sajnos sem Balogh Gábornak, sem Horváth Viktornak nem sikerült érmet szereznie.



A magyar kézilabdás fiúk sajnos nem jutottak ki Pekingbe. Viszont, ha már volt jegyünk, akkor nem hagyhattuk ki a férfi  kézi meccset sem. Annak is meg volt a maga bája, hogy tét nélkül, csak a játék szépségeit élvezve ültünk a nézőtéren.


Norvég és svéd szurkolói tábor a férfi kézilabda meccsen

Még jó, hogy a férfi meccsen szusszanhattunk egy kicsit. Így legalább másnap volt energiánk kiabálni, felállva szurkolni a női kézilabda mérkőzésen. Ez a nap is érdekesen alakult. Nem volt jegyünk, így városnézésre indultunk, ahhoz öltöztünk. Azért megnéztünk nem árulnak-e véletlenül jegyet a csarnok előtt a magyar meccsre. Jó ötlet volt. Árultak. Ráadásul alapáron jutottunk hozzá.



Nem nehéz megtaláni bennünket a piros-fehér-zöld tömegben

Ha a nemzeti színű ruha nem is, a magyar zászló az alapfelszerelésünk része volt. Állandóan ott lapult a táskánkban, hogy a megfelelő helyen, időpontban előkaphassuk.

Valamelyik magyar online újságban megjelent fotón a kolléganőm fedezett fel bennünket és küldte el.

A mérkőzés nagyon szuper volt, bár a háttal álló buzdítótól időnként korlátozottan láttunk. Női kézilabda csapatunk nagyszerű csatában győzte le a románokat.


Gyönyörű sorfal


Újabb gól!


Szerintem Ő nem sokat látott a meccsből, néha én se tőle


Szép volt Lányok! Sportszerűen a lányok megköszönték a szurkolóknak a buzdítást


A kézilabda meccs után kezdődött a másik csarnokban a női vizilabda mérkőzés, amire nekünk nem volt jegyünk. Hasonló cipőben járt a kéziladba meccsen szurkoló magyarok jó része. Pekingben nem működött az a rendszer, ami Sydney-ben. Itt ha egyszer kiléptél a jegyeddel a csarnokból, akkor nem tudtál visszamenni. Nem lehetett az előző meccsről kijövő szurkolóktól megvenni a jegyet féláron és azzal bemenni a második meccsre. Pedig lett volna rá igény bőven.

Egy szemfüles honfitársunk észrevette azonban, hogy a kordont egy kicsit félrehúzva be tudunk jutni a viziladba csarnok elé. Ahol egy ember betud jutni, ott több is. Természetesen többen is követtük. Mire az önkéntesek feleszméltek, már kb. 80-100 magyar szurkoló besurrant ezen a résen a nézőtérre.


Kézilabda örömmámorban úszó magyarok jegy nélküli rohama a női vizilabda meccsre


A csarnok még az illegálisan bejutó szurkolókkal együtt is elég fokhíjas volt. Közel sem volt tele, mert az első meccs után távozott a szurkolók egy része. Még örölhettek is a szervezők, hogy nem kellett az üres lelátókat mutatni a Tv-ben.


Sikerkovácsok folytatás itt.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hamar hamvas, késő kedves - 10 + 1 környezetvédő ötlet a fenyőfa helyettesítésére

Vár az Őszi Kertészeti Napok 2016

Minő a mag, olyan a gyümölcse - Adventi koszorú alap készítése házilag