Ha adtál, felejtsed, ha vettél említsed! - Szent Miklós, Mikulás

avagy ne hánytorgasd fel, ha ajándékoztál, de légy hálás, ha kaptál


Minden gyermek és felnőtt egyaránt tudja, hogy december 6-a Mikulás napja. A ragyogóra kitisztított csizmák már előző este kikerülnek az ablakokba, hogy a Mikulás, a Télapó vagy a Karácsony apó - kinek hogy tetszik - megtöltse finomabbnál-finomabb édességekkel. 
 
A ma ismert ajándékozó őse a IV. században élt Myrai Szent Miklós, a keleti egyház egyik fő szentje. Az egyik legismertebb, legnépszerűbb szent a világon.     

Szent Miklós tisztelete a bizánci, majd a kopt egyházban terjedt el a VI. században, majd a római katolikus egyház is átvette. December 6-át, a szent püspök temetésének napját a X. századtól ünnepeljük.





Valódi életrajzi tények nem maradtak ránk Szent Miklósról. Annál több legenda kering az életéről. Egy a XIII. században készített írás szerint már születése napján felállt a fürdőkádban. A böjtöt már csecsemő korában megtartotta, böjti napokon csak naponta egyszer szopott. 

Felnőttként sokat jótékonykodott. Az egyik legismertebb legendája a szomszéd lányok megmentéséhez fűzödik. Amikor megtudta, hogy szomszédja a nyomorúságos sorsuk miatt nyilvánosházba akarja adni a három lányát, a család segítségére sietett. Éjjel a nyitott ablakon át egy pénzzel teli erszényt dobott be a szegény család házába. A rengeteg arany megmentette a lányokat a szégyenletes jövőtől. Végül mindhárom lány tisztességgel férjhez mehetett.

Miklós püspököt a tizennégy segítő szent közé sorolják. Sokan a védőszentjükként tiszetelik, pl. tanulók, gyermekek, leányok, hajósok, foglyok, pékek, kereskedők, gyógyszerészek, jogászok.


A Miklós napi magyar népi hagyományok német hatást tükröznek. A középkorban szeretjátékokkal emlékeztek meg a szent püspök jótéteményeiről. Ebből a hagyományból alakult ki az a szokás, hogy piros köpenybe öltözött öregapó, a Mikulás házról házra járva dícsérte és ajándékkal halmozta el vagy éppen virgáccsal bűntette meg a gyerekeket.

Az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező Mikulás hagyománya azonban csak a XIX. században terjedt el. Az 1950-es évektől  lett divat a Mikulás helyett a Télapó elnevezést használni.   



A magyar néphagyomány szerint a Mikulás a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte segítőivel a manókkal, angyalokkal és krampuszokkal együtt.

De kik is azok a krampuszok? A krampusz elnevezés német nyelvterületről származik, a misztériumjátékok negatív figurája volt. Eredetileg Krumm-Fuss, vagy Klump-Fuss volt a neve, utalva az ördög sántikáló és kilógó lólábára. A krampusz tehát maga az ördög.

Napjainkban elterjedtebb az a nézet, hogy a Mikulás Lappföldön él és segítők nélkül, rénszarvasok húzta szánon érkezik Magyarországra.
 
Az Amerikai Egyesült Államokban Santa Claus néven ismert karácsonyi ajándékhozó nem december 6-án, hanem 25-én örvendezteti meg a kicsiket. Az Északi-sarki lakhelyéről indulva december 25-én 9 rénszarvas repítette szánjával körbe repüli a földet. A kandallóra tett zoknikba, harisnyákba apró ajándékokat helyez el. A gyerekek tejjel és süteménnyel várják.

Akár hogy is hívjuk, akár honnan és akármikor is érkezik, mindenki örömmel várja és fogadja az ajándékát.




Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hamar hamvas, késő kedves - 10 + 1 környezetvédő ötlet a fenyőfa helyettesítésére

Minő a mag, olyan a gyümölcse - Adventi koszorú alap készítése házilag

Vár az Őszi Kertészeti Napok 2016