avagy ne hánytorgasd fel, ha ajándékoztál, de légy hálás, ha kaptál
Minden gyermek és felnőtt egyaránt tudja, hogy december 6-a Mikulás napja. A ragyogóra kitisztított csizmák már előző este kikerülnek az ablakokba, hogy a Mikulás, a Télapó vagy a Karácsony apó - kinek hogy tetszik - megtöltse finomabbnál-finomabb édességekkel.
A ma ismert ajándékozó őse a IV. században élt Myrai Szent Miklós, a keleti egyház egyik fő szentje. Az egyik legismertebb, legnépszerűbb szent a világon.
Szent Miklós tisztelete a bizánci, majd a kopt egyházban terjedt el a VI. században, majd a római katolikus egyház is átvette. December 6-át, a szent püspök temetésének napját a X. századtól ünnepeljük.
Valódi életrajzi tények nem maradtak ránk Szent Miklósról. Annál több legenda kering az életéről. Egy a XIII. században készített írás szerint már születése napján felállt a fürdőkádban. A böjtöt már csecsemő korában megtartotta, böjti napokon csak naponta egyszer szopott.
Felnőttként sokat jótékonykodott. Az egyik legismertebb legendája a szomszéd lányok megmentéséhez fűzödik. Amikor megtudta, hogy szomszédja a nyomorúságos sorsuk miatt nyilvánosházba akarja adni a három lányát, a család segítségére sietett. Éjjel a nyitott ablakon át egy pénzzel teli erszényt dobott be a szegény család házába. A rengeteg arany megmentette a lányokat a szégyenletes jövőtől. Végül mindhárom lány tisztességgel férjhez mehetett.
Miklós püspököt a tizennégy segítő szent közé
sorolják. Sokan a védőszentjükként tiszetelik, pl. tanulók, gyermekek, leányok, hajósok, foglyok, pékek, kereskedők,
gyógyszerészek, jogászok.
A Miklós napi magyar népi hagyományok német hatást tükröznek. A középkorban szeretjátékokkal emlékeztek meg a szent püspök jótéteményeiről. Ebből a hagyományból alakult ki az a szokás, hogy piros köpenybe öltözött öregapó, a Mikulás házról házra járva dícsérte és ajándékkal halmozta el vagy éppen virgáccsal bűntette meg a gyerekeket.
Az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező Mikulás hagyománya azonban csak a XIX. században terjedt el. Az 1950-es évektől lett divat a Mikulás helyett a Télapó elnevezést használni.
A magyar néphagyomány szerint a Mikulás a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte segítőivel a manókkal, angyalokkal és krampuszokkal együtt.
De kik is azok a krampuszok? A krampusz elnevezés német nyelvterületről származik, a misztériumjátékok negatív figurája volt. Eredetileg Krumm-Fuss, vagy Klump-Fuss volt a neve, utalva az ördög sántikáló és kilógó lólábára. A krampusz tehát maga az ördög.
Napjainkban elterjedtebb az a nézet, hogy a Mikulás Lappföldön él és segítők nélkül, rénszarvasok húzta szánon érkezik Magyarországra.
Az Amerikai Egyesült Államokban Santa Claus néven ismert karácsonyi ajándékhozó nem december 6-án, hanem 25-én örvendezteti meg a kicsiket. Az Északi-sarki lakhelyéről indulva december 25-én 9 rénszarvas repítette szánjával körbe repüli a földet. A kandallóra tett zoknikba, harisnyákba apró ajándékokat helyez el. A gyerekek tejjel és süteménnyel várják.
Akár hogy is hívjuk, akár honnan és akármikor is érkezik, mindenki örömmel várja és fogadja az ajándékát.
Legközelebb az igazi Lappföldi Mikulás hazájába röpítelek el. Addig is ajánlom ezt a videót.