Amint öntik a harangot úgy szól - Szegedi Fűvészkert

avagy amilyen a munka, olyan az eredménye

Ma egy kis ékszerdobozra hívnám fel a figyelmedet, amit szegedi látogatás során érdemes beiktatni a programba. Különösen akkor, ha júliusban vagy augusztusban, a csodálatos lótusz virágzás idején jársz arra. 

Először talán tisztázzunk egy-két fogalmat. Sokan nincsenek tisztában a botanikus kert, füvészkert és arborétum fogalmakkal. A botanikus kert és füvészkert egy és ugyanaz. A latin eredetű botanikus kert magyar eredetű neve a füvészkert. A füvészkertekben található szabadtéri és üvegházi növény gyűjtemények az ismeretterjesztésen túl oktatási és tudományos célt is szolgálnak. A növényeket földrajzi elterjedés, genetikai rokonság, életmód szerint csoportosítva mutatják be. Minden növény eredete és rendszertani hovatartozása jól dokumentált, a látogatók számára is táblával jelölt.

Szegedi Fűvészkert bejárata



A botanikus kertek a veszélyeztetett fajok megőrzésével és mesterséges szaporításával hozzájárulnak a biológiai sokszínűség megőrzéséhez, a természetvédelmi és környezetvédelmi kultúra elterjesztéséhez. 

Arborétumnak általában azokat a botanikus kerteket nevezik, ahol változatos beültetésben főleg fákat és cserjéket mutatnak be.

A világ első botanikus kertje Olaszországban, Salemóban az első orvosi egyetemen létesült a XIV század elején.. Magyarországon az első ilyen jellegű, élő növénygyűjtemény a  pozsonyi érsekkert volt. Oktatási céllal hazánkban először a nagyszombati egyetem mellett alakítottak ki füvészkertet a XVIII, század elején. Ezt 1777-ben az egyetemmel együtt Budára a Krisztinavárosba költöztették. Innen aztán először Pestre a Hatvani utcába, majd 1809-ben a Múzeum körútra, 1847-ben pedig mai helyére az egykori Festetics-kertbe, az Illés utcába helyezték át.

A Szegedi Tudomány Egyetem Füvészkertjét 1922-ben Győrffy István professzor alapította. A 17 hektáros kertben közel 5000 növényfajt és fajtát mutatnak be. A természetvédelmi területen a  gyerekek és felnőttek játékosan, élményszerűen ismerkedhetnek meg hazai és távoli tájak sokszínű növényvilágával. 

 
Az alapító, Győrffy István emlékszobra

Az üvegházakban közel 1200 trópusi, szubtrópusi, mediterrán és sivatagi növényfaj található. Üde, színes  látványt nyújtanak a fánlakó színes orchideák, broméliák. A több mint 100 fajt illetve fajtát tartalmazó páfrány gyűjtemény az egyik leggazdagabb az országban. A közel 300 kaktusz faj közül kiemelendő a fatermetű medvetalp és oszlopkaktuszok, amik rendszeresen virágoznak és termést is érlelnek. A pozsgás növények 400 faja között legnagyobbra megnövők az agávék, de emellett az aloék, liliomfélék és kutyatejfélék is megkapó látványt nyújtanak.

Méltán népszerű az „istenek eledele” jelentéssel bíró kakaóbab. Sokak kedvencét, a kakaó magjából készült kényeztető italt a maják és aztékok ősidők óta nagyra becsülik. A Közép- és Dél-Amerika északi részén őshonos növény törzsén csomókban jelennek meg a kb. 1 cm átmérőjű fehér virágok. A termések több, mint fél év alatt fejlődnek ki. A magok nyálkás terméshúsba ágyazva fejlődnek, pörkölés után nyerik jellegzetes aromájukat. A kakaóvajat sajtolással nyerik, a kakaóporhoz pedig őrlés és szárítás után jutnak. 


Kakaóbab

Kétség kívül júliusban és augusztusban a Lótuszos tó vonzza ide a legtöbb látogatót. A Füvészkert fennállásának első tíz évében alakították ki a nagy tó medrét. A kert a látogatók számára csak a tó és környékének betelepítése után, 1932-ben nyílt meg. Az indiai lótusz mellett tavirózsát, vízijácintot, rucaörömöt, vízisalátát, füzéres süllőhínárt, bodros békaszőlőt láthatunk a tóban. A Közép-Európában egyedi méretű lótusz állomány maga a csoda.

Nem szaporítom a szót, a lótuszra egy külön bejegyzést szentelek, amit ide kattintva érhetsz el.


Lótuszos tó
A Füvészkert nagy büszkeségei az élőkövületek. Az élő kövületeknek a földtörténeti múltban széles körben elterjedt, fajgazdag csoportok ma élő kisszámú leszármazottait nevezzük. Ezen, főleg nyitvatermő növények mindegyike a kipusztulás szélén áll, így fokozott figyelmet és védelmet érdemel. Az árnyas parkban négy ősi nyitvatermővel a szecsuáni ősfenyővel, hegyi mamutfenyővel, páfrányfenyővel és a Wollemi fenyővel ismerkedhetnek meg látogatók.
 
A tóparton sudár mocsárciprusok díszlenek. A földből kiálló légző gyökereikről sokan a szurikátákra asszociálnak. Az USA délnyugati területén honos lombhullató növény számára az un. „légzőgyökér-babák” biztosítják a gyökérlégzést.


Mocsárciprus

Mint ahogy egyetlen gyűjteményből, innen sem hiányozhat a rózsa, a virágok királynője. A rózsagyűjtemény már az 1930-as években is meg volt a kert központi részén. A sok évszázados nemesítési munka eredményeként  létrejött fajtákból 125-t szemlélhetünk meg itt. 


Ízelító a rózsakert szépségeiből

Említésre méltő még a gyógy-, és haszonnövények gyűjteménye. Legszebb arcát júliusban és augusztusban mutatja a kert, amikor a lótuszos tóban magasra emelkedő színes virágok kápráztatják el a látogatókat. A többi hónapban is érdemes azonban ellátogatni, hisz a hatalmas területen elterülő kert mindig képes elbűvölni a természet szépségeiért rajongókat.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hamar hamvas, késő kedves - 10 + 1 környezetvédő ötlet a fenyőfa helyettesítésére

Vár az Őszi Kertészeti Napok 2016

Minő a mag, olyan a gyümölcse - Adventi koszorú alap készítése házilag