Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2017

Nyerj belépőjegyet az őszi kertészeti napokra!

Kép
Az őszi kertészeti napok 2017. október 13 és 15 között várja a kert és virágkötészet kedvelőit. Egy kis szerencsével most ingyen megtekintheted a kiállítást. Adj esélyt magadnak!

A kiállítás és vásár időpontja: 2017. október 13-15.A virágkötészeti verseny pályamunkái szombattól (október 14.) tekinthetők meg. Nyitva tartás: 9-18 óráig (pénztárzárás: 17.30) A kiállítás helyszíne: Szent István Egyetem Budai Campus (a volt Kertészeti Egyetem) 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
Őszi kertészeti napok programja2017. október 13. (péntek)
10.00 A virágkötészeti verseny megkezdése, a vásár megnyitása.10.30 Séta a Budai Arborétumban14.00 Virágkötészeti oktatók szakmai továbbképző tanácskozása és gyakorlati oktatást segítő bemutató15.00 Séta a Budai Arborétumban2017. október 14. (szombat) 9.00 Pénztárnyitás11.00 Ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztás14.00 Virágkezelési bemutató14:30 Szakmai műhelybeszélgetés15.00 Séta a Budai Arborétumban15.30 Virágkötészeti bemutató (adventi és karácsonyi ünne…

Móra Ferenc: A cinege cipője

Kép
Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak, nagy bánata van a cinegemadárnak.
Szeretne elmenni, ő is útra kelni. De cipőt az árva sehol se tud venni.
Kapkod fűhöz-fához, szalad a vargához, fűzfahegyen lakó Varjú Varga Pálhoz.
Azt mondja a varga, nem ér ő most arra, mert ő most a csizmát nagy uraknak varrja.
Darunak, gólyának, a bölömbikának, kár, kár, kár, nem ilyen akárki fiának!
Daru is, gólya is, a bölömbika is, útra kelt azóta a búbos banka is.
Csak a cinegének szomorú az ének:  nincsen cipőcskéje máig se szegénynek.
Keresi, kutatja, repül gallyrul gallyra:  "Kis cipőt, kis cipőt!" - egyre csak azt hajtja.


Kányádi Sándor: Valami készül

Kép
Elszállt a fecske, üres a fészke, de mintha most is itt ficserészne, úgy kél a nap, és úgy jön az este, mintha még nálunk volna a fecske.  Még egyelőre minden a régi, bár a szúnyog már bőrét nem félti, és a szellő is be-beáll szélnek, fákon a lombok remegnek, félnek. Valami titkon, valami készül: itt-ott a dombon már egy-egy csősz ül:
Nézd csak a tájat, de szépen őszül.


Petőfi Sándor: ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN UJRA

Kép
Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld Csak elalszik, nem hal meg; Szeméből is látszik, hogy csak Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit, Csendesen levetkezett; Majd felöltözik, ha virrad Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet, Csak aludjál reggelig, S álmodj olyakat, amikben Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan Lantomat megpenditem, Altató dalod gyanánt zeng Méla csendes énekem. –

Kedvesem, te űlj le mellém, Űlj itt addig szótlanúl, Míg dalom, mint tó fölött a Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra Ajkadat szép lassan tedd, Föl ne keltsük álmából a Szendergő természetet.

(Erdőd, 1848. november 17–30.)


Juhász Gyula: Consolatio

Kép
Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, Hiszen hazánk nekünk a végtelenség. Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben És melegít, mint kandalló a télben, Derűs szelíden és örök fehéren. Szemünkben tükrözik tekintetük még S a boldog órák drága, tiszta üdvét Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt És élnek ők tovább, szűz gondolatként.




Wass Albert: Ősz

Kép
Valahol már az ősz dalolgat,  és hullanak a gesztenyék,  vad szél-fiuk lombot karolnak,  s kacagva hintik szerte-szét, 
valaki jár a szürkületben,  s szívében őszi dal fakad,  valaki búcsúval köszönti  a messze-szálló darvakat, 
valaki áll a fenyves alján,  s a szeme könnyel lesz tele...  szél sír a park arany-avarján,  s koppanva hull a gesztenye.


Várnai Zseni:Megyek feléd

Kép
Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna, hogy itt voltál s azt is, hogy nem vagy itt, holdad vagyok, mely vonzásod körében járja végtelen útjait.
feléd fordítom arcomat, mert tőled hullhat csak rám a fény és a meleg, s olykor, mikor közeledbe érek, már azt hiszem: most...most elértelek!
Kinyúl felém napszemed fénysugára, megérint, mint egy csók a téren át, s e fény visszfénye tükröződik rajtam, mikor átúszom a nagy éj tavát.
Sötét lennék, ha nem ragyognál nékem, lehullanék, ha Te nem vonzanál, úgy tartasz engem óriás erőddel, úgy húzol, mint egy mágikus fonál.
S mikor egy világrobbanás hatalma égen és földön mindent szétlövellt, akkor zuhantunk egymás közelébe, karod elkapott és védőn átölelt,
egy pillanatra, aztán elszakadtunk pályánk sínére parancsolt a rend, a csillagok fészkükre visszaültek, s a hold újra a nap körül kereng.
Megyek feléd, de soha el nem érlek, bolygok körülötted, s önmagam körül, bezárt világ, mely mosolyodtól fényes, s örök vonzásod szárnyain röpül.





Nyerj belépőjegyet a kaktusz kiállításra!

Kép
Karib–tenger kaktuszai címmel rendezi szokásos őszi kiállítását és vásárát a  Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete 2017. szeptember 8-10-ig, az ELTE Füvészkertben. Egy kis szerencsével most ingyen megtekintheted az egzotikus növény csodákat.




A karibi szigetvilágról a fehérhomokos kókuszpálmás tenger partok, égszínkék óceán, korallzátonyok színes világa és a karibi lakosok örökké vidám életfelfogása jut eszünkbe.
Bármilyen furcsa is ez a valóban trópusi szigetvilág igen nagy számban kaktuszok otthonául is szolgál!
Ezen egzotikus növény csodák tárlatára invitálja a növény kedvelőket a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete 2017. szeptember 8-10. között az ELTE Füvészkertjében /Budapest VIII. Illés u. 25/ naponta 9-től-17 óráig!



A növényeket természetes környezetüket megjelenítve mutatják be a kaktuszgyűjtők, élőhelyi fotókkal társítva, a karibi növényvilágot.
A kiállításon bemutatásra kerülnek a ritkán látható és Dr. Mészáros Zoltán által először leírt kubai Dinnyekaktuszok /Mel…

Aranyosi Ervin: Van ki veled érez!

Kép
Van ki mindig veled érez, s nem érdekli kincs, s vagyon. Veled fekszik, veled ébred, minden fázós hajnalon.
Aki látja, hogy mélyen vagy, s nincs reményed, nincs hited. Ki osztozik fájdalmadban, s meggyógyítja szép szíved.
Követi a lábad nyomát, hogyha kell utat mutat. Veled sír az éjszakában, s ha vidám vagy, jól mulat.
Ha a létet is feladnád, felrázza a lelkedet. Kinek nem csak ócska frázis, igaz szó a szeretet.
Ha kutyád van, gazdagabb vagy, mint kit felvet pénz, s vagyon. Vele jutalmaz az élet, általa élsz gazdagon.
Hát becsüld meg a kutyádat, mert ő hálás, s hisz neked, kitartásért kijár neki barátság, s a tisztelet…



További olvasnivalók hasonló témában: Virágnyelv, azaz a virágok üzenete Fekete bodza, a sokoldalú gyógynövény Vers Pedagógus napra Vadontermő növények gyűjtési szabályai Mentovics Éva: Elmesélem, hogy szeretlek

Donászy Magda: Édesanyámnak

Kép
Te vagy a nap fenn az égen. Én kis virág meseréten. Ha nem lenne nap az égen, nem nyílna ki a virág. Virág nélkül de szomorú lenne ez a nagy világ.



További olvasnivalók hasonló témában: Virágnyelv, azaz a virágok üzenete Fekete bodza, a sokoldalú gyógynövény Vers Pedagógus napra Vadontermő növények gyűjtési szabályai Mentovics Éva: Elmesélem, hogy szeretlek

Jékely Zoltán: Nyírfa

Kép
Amint a fák között a nyírfa legszebb, s színe a színek anyja: hófehér, évszakjaim közül egyik se tetszett úgy még nekem, ahogyan ez a tél.
S most úgy tűnik: múltam, e hosszú tegnap, nagy téli nap volt s véget sosem ér; a nyár csupán két-három szép meleg nap, a tavasz átsuhamló déli szél…



Aranyosi Ervin: Ölelj meg egy fát!

Kép
Tudod, a fák oly különleges lények! S tán úgy hiszed, önmaguk miatt élnek? Nem így van, tudd meg, sokkal többek ők, az emberek általuk tölthetők! Ha úgy érzed, hogy energiád fogytán, ha lelked fáradt, s jobb létért nyafog tán, vagy napod nyűggel, sirámmal van tele, s lelkednek nincs egy vidám reggele… Ha meggyötörtek éjszakai álmok, ha világodban helyed nem találod, ha elfáradsz a rút hétköznapoktól, beteg lelkedre, egy fa lehet a doktor! Ilyenkor egy fát átölelni kéne, s nem nézni azt, hogy fiatal-e, vén-e, csak hagyni, hogy a dolgát megtegye, a negatív energiádat elvegye, s töltsön fel téged jó energiákkal! Ölelés közben beszélgess a fákkal! Gyógyítsd a lelked napról napra hát, ölelj magadhoz minden nap egy fát!



Wass Albert: Te és az Isten

Kép
Gondoltál-e már arra, milyen csodálatos a világ? Mennyire egész és mennyire tökéletes minden, amit nem az ember alkotott? Nézz meg egy virágot! A legegyszerűbbet: nézz meg egy hóvirágot! Honnan tudja meg bent a föld alatt, hogy odakint már elment a hó s az ágak könnyező rügyein cinkék hintáznak a napsütésben? Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról, hogy mennyire haladt a világ tavasszal. Hideg föld öleli még a gyökeret, de már megindulnak benne az élet nedvei és moccan a csíra. Felüti kis zöld fejét a nyirkos falevelek alól. Kinő a szár, utána futnak a levelek. Zöldek. A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral és zöldre festik a hajszálereket. Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, előkacag a virág. Kacag. Szinte hallani lehet. Nézd meg jól, milyen szép! Milyen szép és milyen tökéletes. Ember-művész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt. Egy láthatatlan nagy művész keze dolgozik körülötted.

Néztél vízcseppet mikroszkóp alatt? Mennyi ezer élet nyüzsög benne. E…

Ady Endre: A Duna vallomása

Kép
Megtudtam, hogy titkokat rejteget A mi Dunánk, ez a vén róka, Mikről talán sohase álmodott Az ősi barlang-tüzek óta Ez a közönyös Európa.
Megloptam a vén Iszter titkait, Titkait az árnyas Dunának. Magyar földön ravasz a vén kujon, Hisz látott ő búsabb csodákat. De akkor pletyka-kedve támadt.
Vallott nekem, nem is tudom, mikor: Tavasz volt és ő csacska-részeg. Táncolt, dalolt, kurjongatott, mesélt, Budapestre fitymálva nézett S gúnyos nótákat fütyörészett.
Talán Szent Margit híres szigetén Állott velem részegen szóba. (Ma is félve kalimpál a szívem S hajh, már régen késik e nóta. Ugy-e, Iszter, vén folyam-róka?)
Nagy-komoly lett akkor a vén Duna. Torkán hült vad, tavaszi kedve. Olyan volt, mint egy iszákos zseni. Alig mert nézni a szemembe S én vallattam keményen, egyre.
„No, vén korhely, láttál egy-két csodát, Mióta ezt a tájat mossa Sápadt vized, árnyas, szörnyű vized, Mely az öreg árnyakat hozza. Gyónjál nekem, vén falurossza.”
„Mindig ilyen bal volt itt a világ? Eredendő bűn, lany…

Petőfi Sándor: Egy estém otthon

Kép
Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer – Az isten áldja meg!
Soká nem voltam otthon, Oly rég nem láta már, Úgy megvénült azóta – Hja, az idő lejár.


Beszéltünk erről, arról, Amint nyelvünkre jött; Még a szinészetről is Sok más egyéb között.


Szemében „mesterségem” Most is nagy szálka még; Előitéletét az Évek nem szünteték.


„No csak hitvány egy élet Az a komédia!” Fülemnek ily dicsérést Kellett hallgatnia.


„Tudom, sokat koplaltál, Mutatja is szined. Szeretném látni egyszer, Mint hánysz bukfenceket.”


Én műértő beszédit Mosolygva hallgatám; De ő makacs fej! föl nem Világosíthatám.


Továbbá elszavaltam Egy bordalom neki; S nagyon, nagyon örültem, Hogy megnevetteti.


De ő nem tartja nagyra, Hogy költő-fia van; Előtte minden ilyes Dolog haszontalan.


Nem is lehet csodálni! Csak húsvágáshoz ért; Nem sok hajszála hullt ki A tudományokért.


Utóbb, midőn a bornak Edénye kiürűlt, Én írogatni kezdtem, Ő meg nyugonni dűlt.


De ekkor száz kérdéssel Állott elő anyám; Felelnem kelle…

Mentovics Éva: Elmesélem, hogy szeretlek

Kép
Mikor járni tanítottál, lehajoltál hozzám. Azt súgtad, hogy: drága kincsem… S megcsókoltad orcám.
Ölelgettél, cirógattál, ápoltad a lelkem. Kedves szóval terelgettél – bármi rosszat tettem.
Oly sok éjjel virrasztottál kívánságom lesve. Álmot hozó meséd nélkül sose múlt el este.
Beszédre is tanítottál. Szívesen mesélek. Elmesélem e szép napon, hogy szeretlek téged.
Ahogyan a barna mackók szeretik a mézet, Édes, drága jó anyácskám úgy szeretlek téged.






Donászi Magda: Ma szívünk ünnepel...

Kép
Ma nem tanulni jöttünk. Ma szívünk ünnepel. A hálát, amit érzek: miképpen mondjam el?
Szétszáll a szó a szélben, habár mélyről fakad, s e nyíló rózsa élte pár nap vagy óra csak.
Emlékek kötnek össze: szavak, számok, betűk. Utunk, akárhová visz, követnek mindenütt.
Emlékünk egyre több lesz, tudásunk mind nagyobb, Hálás szívvel köszöntünk tanárt s ünnepnapot.






Ady Endre: A MAGYAR TANÍTÓKHOZ

Kép
Itt volna hát a szent, a várt Szélvész, Tespedt tavat mely fenékig zavar? Alázását ki oly bűnösen tűrte, Lázad hát már az Élet alágyűrtje, A tanitó, a legrababb magyar?
Gyújtatott lelkek víg mécsesének, Ott, hol Sötét ül várost és falut S hol eped fényért cellák milliója, Magyar sivatag magyar tanitója Rabok között rabként senyvedt, aludt.
Bús ébredők! a naphoz az arccal, Pusztul ez ország s az idő repül S kik hivattatok vezérül a népnek, Ne maradjatok gyáva csőcseléknek: Úri gazságok jobbágy őreül.
Ha itt a Szélvész, szivet elébe, Ha itt az óra, verjen hangosan: Szélvész verte, szép, nagy szivekre vár itt Egy sötét ország, melynek páriáit Nem mentheti már, csak szélvész-roham.
S ha itt van már a szent, a várt Szélvész, Köszöntjük ezt a zárka-nyitót. Lelkünknek fényét ezer éve orzák, Kapja meg végtén szegény Magyarország A szabaditó magyar tanitót.

További olvasnivalók hasonló témában: Virágnyelv, azaz a virágok üzenete Fekete bodza, a sokoldalú gyógynövény Vers Pedagógus napra Vadonterm…

Nemes Nagy Ágnes: Akácfa

Kép
Akácfa, akácfa, sárga lombot hullató. Kezemre, kezemre, mintha hullna sárga hó.

Mintha hullna sárga hó, csakhogy el nem olvadó, járdaszélen nagy kupacban színaranyként csillogó.
Hogyha belegázolok, hogy zizeg és hogy ropog! Mit csinálsz te? – kérdik. Járok, járok, sárga hóban, színaranyban, térdig.



Móra Ferenc: Georgikon - KÜLÖN FEJEZET A BODZÁRÓL

Kép
"Ha visszanézek esztendeim ködbe mosódó alléjába, a legvégén egy bodzafát látok. Azon túl nincs semmi, hanem erre a kaszvadt öreg fára elég tisztán emlékszem. Úgy gubbasztott a pernyésgödrök szélén, mint valami szürke boszorkány. A koronáját nem látom, akkor nekem elérhetetlen magasságban volt az, de a töve körül nagyon otthon vagyok. Soha olyan kövér giliszták nem lesznek többet a világon, mint amilyeneket ott lehetett találni. Akkor általában sokkal kövérebb volt a világ, mint az újkorban. A tyúkok is, akik ott kapargáltak a nyirkos földben, és első szerelmem is, Kamilla, a kántor leánya, aki, azt hiszem, inkább lopott dióimért, mint egyéni kiválóságomért volt hozzám kegyes. Szerencse, hogy az ilyesmire csak akkor jön rá az ember, mikor elmén a haja, és megjön az a tehetsége, hogy humort tud tettetni. Kamilla kitanult nő volt már akkor, talán ötéves is lehetett, mindenesetre öregebb és tapasztaltabb volt nálam, és ösztönösen tudta azt az igazságot, amit nekünk, ostoba férfiakn…

Balkonada tavaszi találkozó

Kép
Balkonada blog tavaszi találkozójára hívok mindenkit, aki szeretne perceket vagy akár órákat eltölteni kellemes környezetben, növényimádók társaságában.



Időpont:
2017. május 21. 10:00 – 16:00 , bárki bármikor jöhet és csatlakozhat a társasághoz

Helyszín
: kiskertpiac Anker’t, Budapest, Paulay Ede utca 33, az Újszínház mellett – ősszel is itt találkoztunk, igazán elbűvölő, nagyon hangulatos.

Itt lesz majd egy számunkra kijelölt hely, ahol kedvünkre cserélhetjük növényeinket, leülhetünk, cseveghetünk, kinek mi tetszik.

A piac 10 és 16 között tart nyitva. Az árusok rengeteg egynyári virággal, palántával, csodás növényekkel várnak, így ha nem tudsz növényt cserélni, akkor sem kell üres kézzel távoznod.

A találkozó teljesen ingyenes, a piacra sem kell belépti díjat fizetni.

A találkozó kötetlen, bárkit részt vehet.

Ha szeretnél több információt tudni előre és esetleg a növény csereberét is leegyeztetnéd a többiekkel, akkor gyere és csatlakozz a facebook csoportunkhoz:

https://www.facebook.com/gr…