Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április, 2013

A napfényt nem rejthetni véka alá - Tóth Árpád: A tavaszi sugár

Kép
avagy ami igazán értékes, az előbb-utóbb ismertté válik


Nem tudok betelni ezzel a csodálatos idővel, ami a maga 28-30 fokával inkább nevezhető nyárinak, mint tavaszinak.  Nem tudok betelni a természet megannyi csodájával. A természet éledése annyira felgyorsult, hogy szinte szemmel látható a rügyek fakadása, a bimbók kinyílása. A hosszúra nyúlt tél után igazi felüdülés a sok napsütés, az üde színek, a sok madárcsicsergés. 
Csoda hát, hogy a tavasz szépsége oly sok költőnket megihlette?


Tóth Árpád: A tavaszi sugár

A tavaszi sugár aranyburokba fonta
A zsenge bokrokat s a bimbók reszkető
Selyemgubóiból zománcos fényű pompa,
Ezer szelíd szirom lepkéje tört elő.

A zsongó fák előtt, a kerti út szegélyén,
A park-őrző, borús csillámu rácsvasak
Festékes könnye folyt, sírtak, mert fémük éjén,
Hiába van tavasz, boldog rügy nem fakad.

Egy lány jött az úton, virággal, sok virággal,
Mellettem elsuhant, illatja megcsapott,
Egy-testvér volt talán a fénnyel és a fákkal,
Eltünt. Szívem zenélt. Merengve …

Van már ablak? - Csanádi Imre: Tavaszébresztő

Kép
avagy felébredtél már, felnyitottad már a szemed?



Csanádi Imre: Tavaszébresztő

Ébredj új tavasz,
jégtörő, sugaras,
gallyat lombosító,
rügyet rojtosító,
mindenféle madarakat
víg versre tanító!

Soha több fát, mint az erdőn - Kosztolányi Dezső: Fák beszéde

Kép
avagy gúnyos, hitetlenkedő csodálkozás kifejezése

Még mindig a Föld napjához és az ültess fát gondolathoz kapcsolódva Kocsztoláyni Dezsó fákról írt gondolatait ajánlom figyelmedbe. 

Kosztolányi Dezső: Fák beszéde



Pálma
- Versben beszélek, és verssel köszöntsék nagy, mozdulatlan legyezőimet s nagy csöndemet is. Én vagyok a Fönség.



Hárs
- Szülőhazádban a vén udvaron hová gurultak labdáid, szegény? Hová repült a sárkányod vajon, s kedved, hited az életed felén, És merre szálltak, merre tűntek el viháncoló, víg gyermektársaid? Ezt kérdezed, de senki sem felel, csupán mi zúgunk, régi hársak itt.

Nyírfa
- Héjam fehér, mint a papír. Megbabonázza azt, ki ír, és hogyha elrontott a hír, nevem álmodba visszasír. Izen neked a nyír.



Almafa
- Bő, zöld szoknyában, széles terebéllyel mesékről álmodom, ha jő az éjjel. A lombjaim közt almák aranya. Mindig csak adnék, én, örök anya. 



Eperfa
- Itt lakmároztál egykor, az eperfán, jaj, hogy szerettél. Majd ha por leszel, egy nyári szellő még felém seper…

Egy fával többet tett a tűzre - Föld Napja

Kép
avagy munkájával hozzájárult ahhoz, hogy legyen mit sütni, főzni, ezért megérdemli az ételt


Április 22-e a Föld Napja. Hazánkban enapon 1990 óta tartanak különböző megmozdulásokat, eseményeket, hogy felhívják az emberek figyelmét a környezetünk megóvásának fontosságára.  

A Föld Napjához kapcsolódó rendezvényekről előzőleg már itt olvahattál.


Magam részéről ma egy videót és egy verset ajánlok a figyelmedbe.

József Attila Kertész leszek című versét Koncz Zsusza énekli.





Tóth Árpád: A fa

Oh nézd a furcsa ferde fát,
Mint hajlik a patakon át,
Oh lehet-e, hogy ne szeresd,
Hogy benne társad ne keresd?
Már ága között az arany napot
Nem tartja, madara elhallgatott,
Virága nincs már, sem gyümölcse,
Ő mégis áll, az alkony bölcse,
Mint a tűnődő, ki ily estelen
A végtelen titkába elmerül
És testtel is szelíden arra dűl,
Amerre lelke vonja testtelen...

Egy fával többet tett a tűzre - Ültess fát!

Kép
avagy munkájával hozzájárult ahhoz, hogy legyen mit sütni, főzni, ezért megérdemli az ételt


Április 22-én a Föld Napja alkalmából már 175 országban hívják fel az emberek figyelmét a környezetvédelem fontosságára, Föld természeti környezetének megóvására. Magyarországon 1990 óta évről évre  több és érdekesebb rendvezénnyel találkozhatunk. A gyalogos és kerékpáros túrákon, a játékos vetélkedőkön, növény ültetésen túl, szemétgyűjtő akciók is színesítik a programot.
A Föld Napjához kapcsolódó rendezvények már már a hétvégén megkezdődnek. Nekem az egyik legkedvesebb a Tedd meg MAgadért címmel hírdetett árvácska ültetés a Városligetben. Az önkéntesek több, mint 20.000 árvácska elültetésével terveznek Guinness rekordot felállítani.
A Tedd meg MAgadéert progrram részleteit itt találod.


A Föld Napja egyéb rendvezvényei között itt böngészhetsz.

Azt hiszem magunk és a jövő nemzedékei miatt is fontos, hogy tegyünk valamit a környezetünkért, legyen az akár szemétgyűjtés, akár egy kis növény vagy egy…

Nem minden virágból lesz gyümölcs - József Attila: Tavaszi ének

Kép
avagy az, ami kezdetben jónak, szépnek ígérkezik, még nem biztos, hogy beválltja a hozzáfűzött reményt



József Attila: Tavaszi ének

Éneklem a tavaszt, a fényt,
Bimbózó ifjú zöld reményt,
Szerelmes szívem sóhaját
S csitítgatom szegényt,
Nekem nyilik minden berek
- A vérem játékos gyerek -
S a Nap elém hajol
És rám kacag, milyen ravasz
- Ó pompa, szín, ó dús Tavasz! -
Csak Márta nincs sehol.


Havas telekre zsenge fú,
A szellő nádi hegedű,
Rügyeznek ifjú lányszivek,
Az arcokon derű!
Csikó nyerít szerelmi vészt
S a torkom fölkiáltni készt:
- Vén Földünk hogy forog!
S a kék ég is milyen magas,
- Ó pompa, szín, ó dús Tavasz!
- Reá ha gondolok.


Itt ékes, hímes szőnyegek,
Ott északon a bús hegyek,
Hol nem gondolnék rá soha -
De arra nem megyek...
- Rikolts, dalolj szegény torok:
- Ihaj, a Földünk hogy forog!
Ihaj szerelmi láz!
Mig jő a Tél, ki béhavaz
- Ó, pompa, szín, ó dús Tavasz! -
S a halál citeráz.

Almát szed a száraz fáról is - József Attila: Szeretném, ha vadalmafa lennék

Kép
avagy csodálatosan szerencsés, minden sikerül neki, amihez hozzáfog

Április 14-e a könyvtárosok világnapja. Szerintem még érdemes továbbra is József Attilánál maradni, hisz van még pár verse a növényekről. József Attiláról, mint a legtöbb művészről nem volt elmondható, hogy szerencsés vagy sikeres lett volna röpke 32 évében. De épp a hányatott sorsa, a korai árvasága, a sok nincstelenség és szűkölködés tette olyan nagy művésszé. A sors fintora, hogy az Ő munkásságát is csak halála után ismerték el igazán. 

József Attila: Szeretném, ha vadalmafa lennék
Szeretném, ha vadalmafa lennék! Terebélyes vadalmafa; S hogy testemből jóllakhatna Minden éhező kis gyermek Árnyaimmal betakarva.
Szeretném, ha vadalmafa lennék S minden egyes árva gyermek, Ha keserű könnye pereg, Felkeresné s könnyeivel Öntözné meg a tövemet.
Szeretném, ha vadalmafa lennék, Mi ha majd egykor kiszárad És a tél apó kivágat, Lángjaival felszárítná Könnyeit a bús árváknak.
S ha csakugyan vadalmafa lennék, Volna öröm a földön…

Virágból is mérget szí a pók- József Attila: Tavasz van! Gyönyörű!

Kép
avagy aki maga gonosz, az mindenben csak a rosszat látja



József Attila: Tavasz van! Gyönyörű!
Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz, A vén Duna karcsú gőzösökre gondol, Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik Mezei szagokkal a tavaszi szél. Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne, Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás. Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán! Minden gyerek lelkes, jóízű kacagás!
Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég! Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél! Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel - A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!

Tél, tavasz, ősz, nyár tarka lovon jár - József Attila: Szökik a tél

Kép
avagy minden évszaknak más a jellege, mindegyik valami újat hoz


Évtizedek óta nem tapasztalt jelenségeknek lehettünk tanúi április elején. Holle anyó még utoljára megrázta dunnáját, a Húsvéti tojásokat is a hó alatt kellett keresgélni, nem a fűben. De most már József Attila szavaival élve: szökik a tél. Szökjön is, mert a tavasznak legalább annyi csodája van, mint a télnek. Az időjárással dacolva már megjelentek a kertben trónkövetelők. Éled, zöldül a természet, melegszik az idő és vele együtt a szívünk is. Április 11-én, József Attila születésnapján 1964 óta ünnepeljük a Költészet napját. Az ünnepen már hagyományosan irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők verseivel egyaránt találkozhatunk. Gyakran ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.




József Attila: Szökik a tél
"Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég! Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél…

Ad az isten, akinek nincsen - Közös az út alapítvány

Kép
avagy a szegénynek is lehet még jó sora

Ahhoz, hogy a fenti mondás igaz legyen, egy kicsit be kell segítni.Különösen napjaink Magyarországán.Segíteni pedig kötelessége mindenkinek, akinek van erre egy csöppnyi lehetősége is. Az Emberi szeretet napján egy kis jótékonykodásra buzdítalak. Még pedig olyanra ami neked semmibe sem kerül, azonban sok embernek teheted kicsit elviselhetőbbé a napjait, okozhatsz akár csak pár órányi örömet is. Közeleg az adóbevallások ideje. Élj Te is a törvényadta jogoddal és ajánld fel az adód 1 %-át hasznos célra.
Tudom nagyon sok alapítvány van, aki nemesebbnél nemesebb célra gyűjt. Időnként negatív híreket is hallani egyes alapítványok működéséről. Előfordul, hogy az alapítványhoz befizetett összegek nem a megfelelő helyre jutnak el, de nem ez az általános. Fontos, hogy megbízható alapítványt válassz, olyat amiben biztos lehetsz, hogy az adomány nem az alapítók jólétét szolgálja, hanem a valóban rászorulókhoz jut el.

Nem könnyű a választás. Szép dolog álla…

Sógorság, komaság nem nagy atyafiság - Fehér vasárnap

Kép
avagy a sógorok és a komák tulajdonképpen már nem rokonok


A mai nappal elérkeztünk a Húsvéti ünnepkör utolsó napjához, a Fehér vasárnaphoz. Fehérvasárnapon, más néven Komálóvasárnapon vagy Márkálóvasárnapon volt szokásos a komatálküldés, elsősorban Somogy és Zala megyében, valamit a palócok körében. A komatálat vagy más néven mátkatálat főként fiatal lányok küldtek a kiszemelt fiúnak, de előfordult az is, hogy fiúk küldték egymásnak. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, mátkának vagy komának fogadták egymást.

A komatál tartalma rendszerint a Húsvétről megmaradt maradék volt. A sonkát, húsvéti tojást, kalácsot és kis üveg italt énekelt vagy mondott köszöntő kíséretében adtak át. Egyes helyeken az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást és helyette két másikat rakott a tálba.  Más tájakon az egész tálat elvették és helyébe egy másik tálat adtak.

Komatálas köszöntő

Komatálat hoztam,
Fel is koszorúztam,
Koma küldte komának,
Hogy …

Nem minden nap ragyog a nap - Szürke napokra Napraforgó kalács!

Kép
avagy nem lehet mindig szerencséje, jó sora az embernek

Húsvétkor jól megtréfált bennünket az időjárás. Az ilyenkor szokásos és joggal elvárható enyhe, napsütéses nap helyett, borongós, esős napra ébredtünk. A virágok a hó alatt dideregtek, mi pedig a meleg szobában úgy döntöttünk, hogy nem vagyunk hajlandóak lemondani a napról. Ha már a természet megvonta tőlünk, akkor majd kalács formájában varászoljuk az asztalra. Napraforgó kalácsot készítettünk!
Szerintem elég jól sikerült és nagyon finom is volt. Nagyon mutatós és nem is olyan bonyolult, mint elsőre tűnik. Neked hogy tetszik?

Érdekel a receptje és az elkészítési módja? Olvass tovább! 

Április bolondja - Bolondos április

Kép
avagy mondják arra, akit sikerült április elsején becsapni, elbolondítani
Sokan a májust nevezik a szerelmesek hónapjának, de valójában április az. Ez most nem áprilisi tréfa, tényleg így van. Március hónap Romulus atyjának, Marsnak a hónapja, róla kapta a nevét. Így logikus volt, hogy a következő hónapot, a tavaszi  megújulás hónapját Mars kedvesének, Vénusznak szentelték. Vénusz - akinek mellékneve "Aprilis" volt, - egyben a naptárt megreformáló Julius Caesar családjának ősanyja is. Az április szó a megnyitni igéből ered, a megynyitás eredetileg a szülési aktusra utalt, később  természetre újjászületésére vonatkoztatták. A hónap római ünnepei a növényzet sarjadzásának, az állatok szaporodásának, a termékenységnek az elősegítését szolgálták. 
Április hónap másik elnevezései: Szent György hava, Tavszhó, Szelek hava.


Április 1-je Hugó napja, a téli napfordulótól számított századik nap.

Nem mind kereszt, amit annak tartunk - Miért a nyuszi hozza?

Kép
avagy néha azt is bajnak, megpróbáltatásnak érezzük, amiből csak javunk származik


Az időjárás ugyan még tartja magát, de a Húsvét csak eljött. A természet jó 2-3 hetes késésben van, de a mai napsütés újabb reményt ad. A hideg idő miatt szerintem ma sok helyen elmaradt a lányok hagyományos, vízzel való locsolása. Még a hagyományőrző helyeken, mint pl. Hollókőn is a kíméletesebb kölni vizes öntözésé lehet inkább a főszerep.

A Húsvétot a keresztények mindenhol a világon ünnepelik. Szicíliában hatalmas népünnepélyt rendeznek. Finnországban azonban húsvéti boszorkányokkal riogatják a gyerekeket. Hazánkban a húsvétnak megvannak a maga kellékei: barka, nyuszi, csirkék és bárányok, sonka, tojás, no meg a locsolkodás.
A Húsvét eredetéről itt olvashatsz.




Mai bejegyzésemben a miért is locsolkodunk, miért a nyuszi tojja a tojást és miért pont tojást hoz kérdésekre adom meg a választ.

Miért locoslkodunk?